Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)
A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG (1683—1848)
gyéhez tartozott. A megyehatár itteni bizonytalansága is előidézte, hogy a Nógrádban fekvő verőcei, Katalin-pusztai, szendehelyi és kosdi lakosok a legeltetés miatt állandó vitában voltak a váciakkal és az uradalom intézőivel. Bonyolult ügyeiket az 1799 júniusában Radon, Muslay Antal nógrádi alispán elnöklete alatt tartott úriszéken rendezték, ahol a váci lakosokat Hajnik polgármester képviselte. Jelentős birtokai voltak az esztergomi káptalannak és érsekségnek is megyénkben. Az 1785. évi összeírás szerint az esztergomi káptalané volt Felső-Szátok és Szenté, mind a kettő részben, az érsekségé pedig Dejtár, Nagyzellő, Patak és Vadkert mezőváros. A váci püspöki birtokok egyik jellemzője, hogy azokon nemes, az esztergomiak birtokain pedig polgár nem lakott. A kétségtelenül nem teljes, de összehasonlításként alkalmazható 1785. évi adatok szerint az egyházi birtokokon élő népesség legfőbb mutatói a következők: Települések A férfiak közül összlakossága nemes polgár paraszt zsellér Váci káptalan 1810 Váci püspök 4412 Esztergomi káptalan 843 Esztergomi érsek 4081 Összesen 11 146 17 8 — 10 10 — 15 — 42 18 90 315 81 415 901 260 621 110 449 1440 A négy egyházi birtok 13 falujában és 3 mezővárosában lakók adatait egybevetve a Balassák és Zichyek 13 falujában és 3 mezővárosában lakók számával — bár a felsorolás itt sem teljes — a következő kép alakul ki: A települések összlakossága nemes A férfiak közül polgár paraszt zsellér Balassa—Zichy 9467 125 110 571 1247 Zichy 1890 11 21 171 178 összesen 11 357 136 131 742 1425 Vagyis a kb. azonos összlakosságú egyházi és világi birtoktesteken a jobbágyok és zsellérek száma is csaknem pontosan ugyanaz. A gazdálkodási feltételek is hasonlók és különbségeket csak az irányítás, az ellenőrzés és a majorsági gazdálkodás különböző minősége eredményezhetett. 23 A HÁZI- ÉS A CÉHESIPAR. AZ ELSŐ KAPITALISTA JELLEGŰ NAGYIPARI VÁLLALKOZÁS Lakosságunk ipari tevékenysége — ritka kivételtől eltekintve — a paraszti munka függvénye és így közvetlenül, vagy — a mezővárosi céhes ipar esetében
