Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN A KAPITALIZMUS URALKODÓVÁ VÁLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN: 1848-1918 (DR. SZABÓ BÉLA)

jegyző uraknak" címzik a megyén az üzenetet. A forradalom szülte áprilisi törvények megalkotása után azonban már „Teljes Czimü Honfi Társak" lettek a falvak lakói. 1848 nyarán, amikor a megye nemességének jelentős része is soknak találta a márciusi forradalom által adottakat és szembekerült a forradalom vívmányainak továbbfejleszté­sével, változott a hangvétel is, a „tisztelt honfitársak" mellé odabiggyesztették a „külö­nösen tisztelt Uraim" megszólítást, mintegy jelezve ezzel is a volt kiváltságosak kiemelé­sét. 1848 késő nyarán, midőn az áprilisi törvények jobbágyfelszabadítást kimondó in­tézkedéseit a zsellérek, jobbágyok kevésnek találták és országosan is megnőtt az elége­detlenség, Salgótarján lakosaihoz is ily címzéssel érkezett a statáriumot bejelentő rendel­kezés „Városok, helységek, puszták Elöljárói". Midőn Jellasics betörése válaszút elé állította a nemzetet és annak vezetői a szabadságharc útját választották, újra „Teljes Czimü", de már nem is Honfi-, hanem „Polgártársakká" léptek elő a salgótarjáni jobbá­gyok. 1849 tavaszán a dicsőséges tavaszi hadjárat, a függetlenség proklamálása időszaká­ban, de ugyanakkor a cári intervenció árnyékában, amikor minden honfikarra szükség volt, még forradalmibbá vált a táblás könyvekben a megszólítás és egyszerűen „Polgár­társakéhoz szóltak a megye üzenetei. A község lakói megszólításának változásai nem­csak az uralkodó osztály és a falu népe között a szabadságharc folyamán kialakult vi­szonyra jellemzők, de mutatják azt is, hogyan vált egyre szükségesebbé a nép életének, javainak bevonása a nemzet élet-halál küzdelmébe. 10 Salgótarján hétköznapjai az 1848 márciusát követő forradalmi tavasz időszakában sem változtak. A tavaszi munkák elvégzése kötötte le az embereket, Pestről, Balassagyarmat­ról még bizonytalan hírek érkeztek. A cenzúra eltörlését ugyan bejelentették, de az őket legjobban érdeklő úrbériség, a jobbágyfelszabadítás kérdéséről 1848 májusáig hivatalo­lan semmi rendelkezés, értesítés nem érkezett a faluba. A salgótarjáni jobbágyok 1848 áprilisában, májusában a jobbágyfelszabadítást kimondó törvény után még öt hétig jártak a földesúrnak robotra, holott egyre-másra érkeztek már a faluba a hírek arról, hogy egyes községek megtagadták a robotot és a „szabadság" beköszöntött. A házak utáni füstpénzt azonban már Salgótarjánban sem fizették 1848 elején. 11 Április 10-én hívták meg a falu küldötteit a balassagyarmati május 1-Í választmányi ülésre - melyen az ország szentesített törvényeit hirdették ki. Első ízben történt meg, hogy a falut nem Jankovich, nem a bíró, hanem „a község összes lakosai által választott" megbízott képviselte e történelmi ülésen. Igaz, hogy a választásra felszólító rendelkezés kínos pontossággal körülírta, hogy csak „közbizalomra méltatott csend- és békeszerető" küldöttet válasszanak, sőt még arra is figyelmeztetett, hogy a választást „csendben, inge­rültség nélkül" kell végrehajtani, mégis a polgári szabadságjogok legfontosabbikával, a választójoggal először élt az évszázadokon keresztül jogtalan jobbágy. 12 A jogokkal együtt a kötelességek is jelentkeztek. Április közepén szólították fel a köz­ség lakosait, hogy a közrend és a csend védelmére alakult polgári fegyveres őrseregbe minél nagyobb számban jelentkezzenek. Nógrád megye 200 lovas és 800 gyalogos nem­zetőr kiállítására kötelezte magát. Az ügy iránti lelkesedés mellett hathatott a fiatalokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom