Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

magába foglaló új piacterületet javasolt kialakítani. A Rákóczi út mindkét oldalán, valamint a felvonulási térre üzletházak építését írta elő. A Rokkant-telep jobb ellátása érdekében a Zója körút és a Damjanich utca elágazásánál lévő háromszög alakú területre üzletházat és azzal kapcsolatos orvosi rendelőt javasolt a terv. Ez azóta meg is valósult. 5. számú. A vásártéri és a megyei tanács mögötti 3 emeletes beépítésű területet foglalja magában, északon a Régiposta utcáig, délen az üveggyárig illeive az üveggyári salakszállító pályáig. Távlati lélekszáma 5900 fő. A tervkészítés idején már befejezéí előtt állt az Építőipari Vállalat új munkásszállója és a Magyar Nemzeti Bank épülete. Ugyancsak befejezés előtt állottak a megyei tanácsházzal szemben lévő területen - a mai Lenin tér környékén - a körzetet kiszolgáló kereskedelmi létesítmények. 6. számú. A Pécskő hegy város felőli oldalán tervezett, kb. 300 telket magában foglaló családiházas beépítésű lakóterületi egység, melynek távlati lélekszáma 1200 fő. 7. számú. A Csizmadia Sándor utca környékét, a Forgács-telepet, a Tarvölgy és Mikóvölgy környékét, valamint a Rákóczi út mentén a Tűzhelygyár és Baglyasi út között elhelyezkedő lakótömböket foglalja magában. Távlati lélekszáma 3300 fő. A Csizmadia utcában a szérűskerttől délkeleti irányban alközpontot javasol a terv kiépíteni üzletházzal és körzeti orvosi rendelővel. A terv a tűzhelygyári kultúrotthon újjáépítését és az öblösüveggyári kultúrotthon hosszabb távú meghagyását határozta el. 8. számú. Baglyasalja területét foglalja magában és annak távlati lélekszámát 3 000 főre tervezi. A terv figyelembe vette a lakóterületek fejlesztési mértékét, ugyanakkor a sorvasztandó, szomszédsági egységen kívül fekvő lakóterületek lélekszámának fokozatos csökkenését. A város távlati lélekszámát 38000 főben állapította meg. Indoklásként utalt a Statisztikai Hivatal 1959-ben végzett vizsgálatára, mely szerint a vidékről bejáró családfenntartó dolgozók száma 4226 fő, 15 év alatt ezek 50%-ának, minimálisan 2100 családnak, a beköltözésével kell számolni. Ez óvatos becslés szerint is 7300 fő szaporulatot jelent. Hozzászámítva ehhez a város 1960 évi lélekszámának 15 éves természetes szaporulatát, ami 2500 főt tesz ki, vagyis felfelé kerekítve 10 000 fős szaporulatot, a 38 000 fős távlati lélekszám a 15-20 év távlatában reálisnak mondható. Annál is inkább, mert feltételezhető, hogy a magasabb színvonalat biztosító városi élet a bejáró dolgozóknak több, mint 50%-át fogja betelepülésre vonzani. A terv ösztönző hatásként fogta fel a betelepüléssel összefüggésben azt az új helyzetet, amelyet a mezőgazdaság szocialista átszervezése teremt, s amely mind kevesebb lehetőséget nyújt a kétlaki életmód folytatására. Ipari területek. A terv új, jelentősebb ipari üzemek telepítésével nem számolt, csak a meglévők rekonstrukciójához biztosította a területeket és figyelembe vette a város belterületén szétszórtan üzemelő helyiipari vállalatok, üzemek kitelepítését is. A területbiztosítás érdekében az ún. déli iparterületet a 21. sz., Zagyvapálfalva és Salgótarján között épülő út átkötésének nyomvonaláig terjesztette ki. Ezen a déli iparterületen biztosított