Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN
A komoly %ene megszerettetése érdekében - noha a program meglehetősen vegyes volt szintén 1954-ben történt az első jelentős kezdeményezés: június 6. és 13.között a megyei tanács népművelési osztálya Salgótarjánban zenei hetet rendezett. 23 A fúvószenekarok és a kórusok mellett országos hírnévre tett szert a Botos András vezette népi zenekar. A zenei kultúra alapjait az 1955 decemberében megnyílt zeneiskola volt hivatva lerakni. 24 Ugyanekkor jött létre a megyei írócsoport is. 25 Az irodalmárok fóruma az 1954 decemberében megjelent Palócföld című kiadvány lett. A Hazafias Népfront megyei Bizottságának és - az 1953. december 20-án megalakult 26 - Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei Szervezetének kiadványa ilyen formában mindössze kétszer jelent meg. A beköszöntő pedig jelentős programot ígért: „Tíz évvel ezelőtt a Munkás című újság volt a demokratikus megyei sajtó első fecskéje. Utódja, a „Szabad Nógrád", ma már havonta mintegy 80 000 példányban jelenik meg. A két üzemi lap - a „Tarjáni Acél" és a „Nógrádi Bányász" - is jól tölti be hivatását. Ma új lapot adunk az olvasó kezébe: a Palócföld első számát. Célja, hogy a megye történelmi, föld- és néprajzi, zenei, képzőművészeti, irodalmi értékeit feltárja, közkinccsé tegye. A termeléssel összefüggő tudományos - műszaki, mezőgazdasági - eredményekről, törekvésekről is beszámol. Az új kultúra virágfakasztója akar lenni a gazdag hagyományok talajából. A nagy szülöttek: Mikszáth, Madách, Balassi, Benczúr kötelező örökségét vállalja." 27 Az igénytelen külsejű füzetecskében rendkívül heterogén tartalmú írások kaptak helyet: „Madách Imre"; „Nógrád megye történetének haladó hagyományai"; „Salgótarján színházi élete", „A béke első karácsonya"; „Nagyobb termésátlagok elérése megyénk viszonyai között"; „Nógrádi festők - nógrádi képek". Noha, a mindig másutt megjelent Vándortűz című időszaki értesítő 1948-ban a Magyar-Szovjet Társaság helyi csoportjának gondozásában Salgótarjánban látott napvilágot, valójában a felszabadulás utáni első komoly kísérletnek, amely az irodalmi élet fellendítését célozta, a Palócföld kiadását tekinthetjük. A megye és a város képzőművészeit felsorakoztató kiállításra először 1952. december 7-21. között került sor. A megyei tanács új épületében megrendezett tárlaton láthatta a közönség - többek között - Bóna Kovács Károly, Fayl Frigyes, id. Szabó István képeit illetve szobrait. 28 A nagy sikerű kiállítás a város lakosságának a képzőművészet iránti fogékonyságát jelezte. Fontos - elsősorban politikai és nem művészeti - tényező volt a városban a mozi, amelyet általában sokan látogattak. Aktív kulturális tevékenységet fejtettek ki ezekben az években a DISZ, az MNDSZ és az MSZT helyi szervezetei. A közművelődés irányításában illetékes tanácsi szakigazgatási szerv munkája - intézmények és jelentős anyagi lehetőségek híján - jobbára ünnepségek, ünnepségsorozatok rendezésére, propaganda- és szervező munkára, valamint az intézményekben, a társadalmi és tömegszervezetekben folyó kulturális tevénység regisztrálására korlátozódott. A végrehajtó bizottság illetve a tanácsülés elé kerülő beszámolók gyakorta visszatérő témája volt egy központi kultúrcsoport, művészegyüttes létrehozásának lehetősége.
