Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

Október 27-én Salgótarjánban is sikerült egy ellenforradalmi tüntetés megszervezése, ahol szobordöngetésre és a vörös zászló elégetésére, a vörös csillagok leverésére is sor került. Majd a Megyei Pártbizottság telefonjainak kikapcsoltatása és többek között a megyei nyomda ellenforradalmi propaganda céljára való lefoglalása következett. Annak ellenére, hogy Salgótarján munkássága alapjaiban mindvégig a szocializmus talaján állt, a párt egységének megbomlása, a hibák következtében bizonytalanná váló politikai légkörben, az ellenforradalom határozott fellépésének időszakában a szocializ­mus megvédése önerőből nem sikerült. 1956 eseményei megmutatták, hogy a munkáshatalom megőrzése állandó éber figyel­met igényel. Nem elegendő a szocializmus erőinek számbeli fölénye, a párt elvi tisztasá­gának, politikai erejének megtartása és érvényesítése alapfeltétele előrehaladásunknak. Az ellenforradalom utáni kibontakozás határozott és lemérhető eredményei már 1957. májusában egyértelműen jelentkeztek. 1957. május elsején Salgótarjánban több ezer em­ber vonult fel, bizonyítva a szocializmus melletti hűségét. Májusra már a város minden üzemében visszatért a szokásos munkarend és munkatempó, a nyugalom. A Zagyvapál­fal vai Síküveggyárban és az Erőműnél tulajdonképpen folyamatos volt mindvégig a ter­melés, s februárban a Tűzhelygyár termelésének mutatói is emelkedést jeleznek. A kis­ipari szövetkezetek, városi tanácsi vállalatok pedig különösebb gazdasági zökkenők nél­kül élték át az országot megrázó ellenforradalmat. A városhoz tartozó két területi alapszervezetben a salgóiban, és baglyasaljaiban 1956-ban sem szűnt meg a kommunista pártélet. A májusi megyei pártaktíva az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságához intézett leve­lében a következőkben fogalmazta meg Nógrád megye kommunistáinak politikzi állás­foglalását: „Mi, a Nógrád megyei pártértekezleten résztvevő kommunisták, megyénk valamennyi kommunistája nevében kifejezésre juttatjuk, hogy egyetértünk az MSZMP és a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány eddigi politikájával... Minden erőnkkel azon leszünk, hogy megyénk valamennyi becsületes dolgozóját fel­sorakoztassuk szocialista hazánk további építésére." 92 Az ellenforradalom utáni konszolidáció során helyreállt a kommunista párt egysége, s az egység folyamatos biztosításának lehetősége, a tömegek bizalma. 1958-tól meggyor­sulhatott a szocialista alapok lerakásának folyamata. Az MSZMP szervezeteinek kiépí­tésével, a munkásosztály erőinek rendezésével Salgótarjánban is erőteljes ütemben folyt a gazdasági, politikai konszolidáció. 1957. év végére egyetlen nagyüzemben, a Salgó­tarjáni Acélárugyárban 899 tagja volt az MSZMP-nek. Jól tükrözi a további pártépítés átgondolt, megalapozott, de ugyanakkor dinamikus ütemét, hogy az Acélárugyár tag­létszámában a 100 fővel való emelkedés 8-10 éves munka eredményeként 1967-re volt elérhető. 93 A munkásosztály, a kommunista párt erejének rendezése, összekovácsoltságá­nak fokozása alapfeltétel volt a szocializmus alapjainak lerakásában. Ugyanakkor az ala­pok lerakása után a munkásosztály és párt vezető szerepének érvényesülésére minden eddiginél nagyobb szükség volt. A városi pártértekezlet 1966. évi beszámolója a követke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom