Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A KÖZELMÚLT ÉS A JELEN

iparmedencében 1965 és 1975 között mintegy 18 000 új munkahely megteremtésének igénye alakult ki. Az új munkaerő-kínálat egy része Salgótarjánban és közvetlen vonzáskörében várható. így a szénbányászat visszafejlesztésével egyidőben kialakuló nógrádi munkaerő-felesleget részben Salgótarján hagyományos nagyüzemeinek kell folyamatosan felszívnia. Ugyanakkor a nagyüzemeknek - a város életében eddig betöltött súlyukat továbbnövelve - teljes mértékben pótolniuk kell a szénbányászatot Salgótarján történetitileg kialakult városszerkezetében. Többek között biztosítaniuk kell, hogy a kommunális ellátásban, a kulturális és egészségügyi szolgáltatásokban, a lakosság kereskedelmi vásárlóerejében ne legyen visszaesés. A húszéves szocialista fejlődés eredményeinek talaján bontkozott ki a város tovább fejlődésének útja: az alapvetően nehézipari jelleg megtartása mellett a hagyományos nagyüzemekre alapozva fokozatosan módosítani a városi nehézipar szerkezetét. Egyrészt a nagyüzemek rekonstrukciós építkezéseinek továbbfolytatásaként erőteljes műszaki-technikai modernizálással átformálni a meglévő üzemek gyártmánystruktúráját. Másrészt új üzemek telepítésével meghonosítani dinamikusan fejlődő nehézipari ágazatokat. Ezzel egyidőben a tanácsi és a szövetkezeti ipar fokozott fejlesztésével teret nyitni számottevő salgótarjáni könnyűipar kialakulásának. 1970-re, a harmadik ötéves terv sikeres befejezésével egyérteművé vált, hogy alapvetően biztosított Salgótarján gazdasági fejlődése. A továbbfejlődés útján tett első lépések biztatóak. A hagyományos nagyüzemek jövőjének alapkérdései rendeződtek. Befejezés előtt áll a Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyárának 240 millió forint értékű szinte teljes átépítése. A fejlesztés lehetővé teszi a modern gáztűzhelyek nagyszériájú termelését a kor színvonalán is elfogadható műszaki szintet és munkafeltételeket teremt, megalapozza a gyár továbbfejlesztési lehetőségeit. Tisztázódott a Salgótarjáni Kohászati Üzemek jövője. Termel a Dexion-Salgó üzem, további előrelépés történt a víz- és energiaellátás megoldásában, megindulta gyár további 500 millió forint értékű fejlesztése. Befejezés előtt áll az öblösüveggyár második ötéves tervben elkezdett rekonstrukciója, amelynek következtében növekedett az automatizálás foka.

36 A tervek szerint továbbra is jelentős szerepet játszó finomáru egyedi gyártásához a szakmunkásigény biztosítására tankemencét építettek, amely néhány év alatt több száz üvegfúvó tanuló magas szintű képzését teszi lehetővé.

37 Rendeződött a Bányagépgyár helyzete, a rendelkezésre álló 100 millió forintos fejlesztés egyértelműen biztosítja a gyár fennmaradását és életképességét. A Síküveggyárban az 1957-ben induló rekonstrukció folytatásaként megépült az edzőüzem, s a IV ötéves tervben további 250 millió forint áll a gyár rendelkezésére.

38 A negyedik ötéves terv városi gazdasági feladataival kapcsolatban az MSZMP Salgótarján városi pártértekezlete 1970-ben így fogalmazott: „A város üzemeinek rekonstrukciós folyamata nem állhat meg, a IV. ötéves tervben is iparfejlesztésünk legfontosabb feladatát képezi, mint a termelőerők további korszerűsítésének alapja. A legnagyobb