Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

Az MKP városi szervezete és a helyi nemzeti bizottság fontos feladatának tekintette a demokratikus és szocialista hagyományok ápolását. Több intézkedést foganatosítottak annak érdekében, hogy a város munkásmozgalmi múltjához méltóan számolja fel az ellenforradalmi rendszer e téren még meglévő káros örökségét. A demokratikus, szocialista tradíciók és a haladó nemzeti múlt tudatformáló munkáját szolgálta a városi nemzeti bizottság 1945. augusztus 9-i ülése, ahol a tér- és utcanevek megváltoztatására tettek javaslatot. A terek és utcák neveinek megváltoztatására a képviselő-testület november 9-i ülésén került sor. A Horthy Miklós gyermekjátszótér: Erkel Ferenc, a Fabinyi Henrik utca (volt acélgyári igazgatóról nevezték el) Somogyi Béla nevét kapta, a Rimamurányi utat Dózsa György útra, a Kaszinó sort Házi Ferenc sorra, a Fiumei utcát Lovász József utcára, az Iglói utat Damjanich útra, a Levente utcát Bem utcára, a Felvidék teret pedig Klapka György térre nevezték el. Sor került egyéb, a város és a nemzet múltjának fontos személyéről utcák és terek elnevezésére, vagy egyes utcák összevonásából eredő névváltozásra is. Az új utca- és térneveknél a nemzet demokratikus és szocialista hagyományait vették elsősorban figyelembe. A város közepén elterülő Fő teret Petőfi térré, a Jónásch körutat Sallai -Fürst utcára, a Liptai sort Oczel János utcára (id. Oczel Jánosról), az Erzsébet teret Szabadság térre, az Üri teret Vörösmarty térre, a Menház utcát Arany János utcára, a Forgách utcát Csizmadia utcára, a Szent István utat (azelőtt Chorin Ferenc út) Bajcsy Zsilinszky útra, az Erzsébet utat Petőfi útra, a Hunyadi utcát Bartók Béla útra, a Végh utcát Hajek Rezső útra nevezték el. A Fő és Vasút utca egyesítéséből Rákóczi utat, a Vaskapu utca és a Széna tér összevonásából a Kossuth utcát hozták létre.

69 A városi nemzeti bizottság és a képviselőtestület 1946. évi tevékenysége súlyában és arányaiban is csökkent. Igen sok ügyet a továbbiakban más fórumokon intéztek. Sem az országgyűlési választások, sem a Kisgazdapárt akciói - hogy a törvényhatóságokban és a képviselő-testületekben növeljék tagjaik arányát - Salgótarjánban nem jártak eredménnyel, így az erőviszonyok sem változtak meg. Továbbra is mindkét testületben és így a városi közigazgatásban is az MKP vezető szerepe érvényesült. A VÁROS GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI FEJLŐDÉSE A STABILIZÁCIÓ UTÁN. A RIMAMURÁNYI RT. SALGÓTARJÁNI GYÁRÁNAK ÁLLAMOSÍTÁSA. A Magyar Kommunista Párt III. Kongresszusa - amely 1946 szeptemberében ülésezett - igen nagy jelentőségű volt a népi demokratikus forradalom továbbfejlődése szempontjából. A Kongresszus fő jelszava: „Nem a tőkéseknek, hanem a népnek építjük az országot" meghatározta a gazdasági és politikai téren folyó osztályharc irányát, célját. Fontos lépést jelentett a demokratikus forradalomból a szocialista forradalomba való átmenet útján is, mert a nyilvánosság előtt is napirendre került a tőke elleni általános támadás, a gazdasági kulcspozíciók megszerzése. Salgótarján, de főleg az iparmedence legjelentősebb üzeme a szénbánya már 1946. ja-