Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

bizottságnál és a polgármesteri hivatalnál, hogy eredeti funkciójukba helyezzék vissza őket. Előfordult olyan eset is, amikor az ideiglenesen megbízott vezető kérte, hogy volt hivatali elöljárója kerüljön vissza korábbi funkciójába. Az ideiglenesen megbízott járásbírósági elnök, forgalmi adóhivatali vezető stb. funkciókba tehát ismét a régi vezetők kerültek, s mivel őket nem a nemzeti bizottság nevezte ki, csökkent a városi demokratikus vezetés befolyása is ezekben az intézményekben.

46 A viszonyok konszolidálását, de egyben a város hatáskörének csökkenését mutatta a vármegyei közigazgatás rendelkezéseinek fokozatos érvényesítése a képviselő-testületben és a polgármesteri hivatalban. Az év második felétől, de különösen 1946-tól a költségvetési előirányzatok, működési feltételek biztosítása, hitelek nyújtása a vármegyei alispáni hivatalon keresztül történt ugyanúgy, mint a korábbi években.

47 A vármegyei hivatal szakmai felügyeletét is érvényesítette. Még az év első felében visszaállította funkciójukba a nemzeti bizottság által elmozdított régi tanfelügyelőket.

48 Az alispán személyi kérdésekre is kiterjesztette hatáskörét. Míg az első hónapokban a városi nemzeti bizottság csak átiratban értesítette az alispánt vagy a főispánt a káderkérdésekben hozott döntéseiről, most már szükséges volt a vármegyei előzetes hozzájárulás is. Az új polgármester, Blanár Sándor beiktatásánál pedig - ahogy erre már utaltunk - már személyesen is részt vett a megye alispánja.

49 A városi önkormányzat súlyának, szerepének kisebbedésével nem járt együtt a munkásosztály vezető szerepének csökkenése és az MKP helyi szervének befolyása. Az MKP tömegbefolyása, szervezeti ereje, az újjáépítésben vállalt tevékenysége következtében tovább nőtt, illetve erősödött. A város politikai életének irányításán túl a városi pártvezetőségnek vállalnia kellett - mivel erre a feltételek a közigazgatás megyei székhelyén, Balassagyarmaton nem értek meg - a megye politikai vezetését is. A városi pártszervezetek politikai és szervezeti megerősödése, de a fentebb említett megyei és járási feladatok differenciáltabb ellátása szükségessé tette a városi és a megyei pártvezetőség különválasztását. A járási és a városi pártvezetőség viszont még 1947-ig együtt dolgozott.

50 A salgótarjáni MKP és SZDP alapszervezeteiben, az üzemi bizottságokban, továbbá a helyi nemzeti bizottságban lévő baloldali erők túlsúlyba kerültek a megye székhelyen működő önkormányzati szervekkel és a közigazgatási hatóságokkal szemben. Az erőegyensúly Salgótarjánba való áttevődésének folyamatát a régi közigazgatás vezető emberei minden módon akadályozták. Ennek fő útja-megyei közigazgatási szervek intézkedéseinek érvényesítésén túl - az volt, hogy minimálisra csökkentették a megyei törvényhatósági bizottságban résztvevő salgótarjáni munkások számát. A114 képviseleti tagból 9 volt salgótarjáni. Jellemző, hogy a 22 MKP tagból csupán 4, a 22 SZDP tagból 1, a 22 tagú szakszervezeti csoportból is mindössze 2 volt a salgótarjáni illetőségű.

51 A helyi politikai erőviszonyokra egyre jobban hatott a koalíciós pártok közötti harc. A nyár folyamán ugyanis igen erőteljessé vált a különböző demokratikus pártok akciója, vezető párttá való alakulásuk érdekében. Nyilvánvalóvá vált, hogy a polgári demokrácia - népi demokrácia kérdésében a harc azért élesedett ki, mert a fasizmus elleni küzdelem