Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

mokratikus pártok jobboldali beállítottságú vezetői és megbízottai e kérdésben, halogató állásponton voltak. Részben ennek is volt a következménye - de ebben egyéb körülmények is közrejátszottak -, hogy a nemzeti bizottság határozata által kialakítandó munkatábor felállítása sokáig váratott magára.

32 Nem egy esetben „mentő akciók"-ra is sor került. Ezért következhetett be, hogy közismert népellenes személyek még április hónapban is szabadon mozoghattak.

11 Előfordult olyan eset is, amikor az SZDP vezetőségének egyik tagja tudtával és beleegyezésével olyan személyt választottak az ipartestület élére, aki fasiszta múltja miatt vizsgálati fogságban ült.

34 Megtörtént, hogy ismert jobboldali személyt, akire számottevő terhelő tényt bizonyítottak, a rendőrség óvadék fejében szabadlábra helyezett.

35 Ez az eset még a polgári közvéleményben is megbotránkozást keltett. Az MKP városi vezetőségének állásfoglalásában már az első hónapokban számos pozitív vonás ellenére a demokratikus átalakulás ütemét lassúnak tartó türelmetlenség mutatkozott. Az MKP városi titkára és a polgármester nem értettek egyet a szabad kereskedelem bevezetésével, és az áruellátást egyoldalúan a termelő-értékesítő szövetkezetek működtetésével kívánták megoldani. A lakosság széles köreinek érdekeit képviselő Nemzeti Segélyakció bizottságot is kereskedelmi illetve közvetítő szervvé akarták átalakítani. Több felszólalás és intézkedés arra mutatott, hogy a városi pártvezetőség nem látva a demokratikus forradalom szükségszerűségét, közvetlenül a proletárdiktatúra megteremtésére törekedett. A probléma a párt központi szerveinek is tudomására jutott. Személyesen Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára foglalkozott a pártvezetőség munkájával.

38 A március 25-i nagygyűlést megelőzően több napot tartózkodott Rákosi Mátyás Salgótarjánban és próbálta meggyőzni a pártvezetőséget arról, hogy az újjáépítés az egész haladó társadalom együttes tevékenységét igényli. Miután a pártvezetőség titkára több alapvető kérdésben nem engedett álláspontjából, került sor Kerekes Sándor leváltására, és helyére Bandur Gyulát - az egykori partizánt - jelölték titkárnak.

37 A VÁROS POLITIKAI HELYZETE AZ 1945. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK IDEJÉN Az országos pártértekezlet határozatainak megfelelően a városi pártvezetőség tagjai nagyobb gondot fordítottak a párt szervezeti erejének, tömegbefolyásának növelésére. A pártválasztmány, hogy a munka színvonalát növelje és hatókörét méginkább kiterjessze, több intézkedést dolgozott ki. Ebben jelentős szerepet kapott a vezetőség munkájának javítása. Üj titkárt is választott és növelte tagjainak, valamint reszortfelelőseinek a számát. A városi pártaktíva az év elején a megválasztott nyolctagú vezetőség helyébe - melynek tagjai: Bandur Gyula titkár, Kerekes Sándor szakmaközi bizottsági felelős, Oczel János vidéki szervező, Boros Antal tömegszervező, Alics János propagandafelelős, Vilezsál Árpád acélgyári felelős és Domonkos Ferenc bányászfelelős - egy 15 tagú vezető-