Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

ben az acélgyár termelésének folyamatossá tételében az a kijavított gyári mozdony, amelylyel Ózdról és Borsodnádas dról szállították a gyárnak a félkész árukat. A Hirsch Művek salgótarjáni üzemében is az üzemi bizottságok szervezték az újjáépítési munkálatokat. Itt ugyancsak december 27-én és 28-án jelentek meg a gyárhoz közel lakó munkások. Tevékenységük folytán az elhurcolás időszakában eldugott alkatrészek, gépek beállításával már 1945. január 6-ra üzemképessé tették az öntődét. A salgótarjáni öblösüveggyárban az említett két üzemhez hasonlóan a felszabadulást követő napokban kezdtek hozzá a helyreállítási munkálatokhoz. Legelőször a gázgenerátor működésképessé tételére került sor. Itt is az elrejtett gépalkatrészek beépítésével kezdték meg a termelőmunkát, de csakhamar gondot okozott az energia biztosítása, ami a szénkészlet hiánya miatt következett be. Az MKP tagjainak és az üzemi bizottság vezetőinek felszólítására - hogy a szükséges szénmennyiséget biztosítsák - a dolgozók egy csoportja hetenként Mizserfa bányatelepre ment, és az ott szabadon tárolt szénből az üzembe szállították a termeléshez szükséges mennyiséget. A termelőüzemek közül elsőként a négyes kádkemencét indították be. Az időközben munkára jelentkezettek foglalkoztatásának megoldása érdekében a hagyományos profiltól eltérően egyéb melléküzemágakat is létesítettek. így került sor arra, hogy az első hónapokban tégla és tetőcserép gyártásával, továbbá táblaüveg készítésével is foglalkoztak. A dolgozók igényeinek kielégítését szolgálta egy napraforgóolaj-prés és egy bőrcserző műhely működtetése is. Az üzemi bizottságra - a beszerzéseken és a rendszeres anyagellátás biztosításán túlmenően - hárult az üzemek dolgozóinak élelemmel való ellátása is. A salgótarjáni Acélárugyár üzemi bizottságának küldöttsége a dolgozók élelemmel való ellátása érdekében felkereste az Ideiglenes Kormányt, továbbá az MKP Központi Bizottságát Debrecenben. Az Ideiglenes Kormány és a Pártközpont - hogy a probléma megoldását elősegítsék egy-egy tehergépkocsit bocsátott rendelkezésükre. A kapott teherautókon vasárut és szenet vittek Kisújszállásra, Karcagra és Tiszafüred környékére. A vasanyagért és szénért élelmiszert kaptak cserébe. A közvetlen termékcsere formájában szervezte meg a többi ipari üzem munkáskollektívája is az élelemellátást. A salgótarjáni Öblösüveggyár késztermékeiből több vagon mennyiségben szállított az Alföldre. Ezekért elsősorban lisztet, olajat, burgonyát és hagymát kaptak. A Hirsch gyári munkások ócskavasból és roncsokból összeállított tehergépkocsival próbálták megoldani legégetőbb közellátási gondjaikat. A gyári kollektíva tűzhelyeket, kályhákat cserélt élelmiszerért. Mivel ez sem biztosította a kívánt élelmiszermennyiséget, különösen a nagycsaládos munkások élelmiszerellátását, ezért az MKP helyi vezetői kezdeményezésére üzemi élelemtárat létesítettek, ahol elsősorban a sokgyermekes munkások igényeit próbálták kielégíteni.

28 A népi demokratikus átalakulás első szakaszában országszerte lezajló földosztás salgótarjáni hatása korántsem volt olyan számottevő, mint a környező településeken, vagy az ország mezőgazdasági vidékein. A város földterülete ugyan nem volt kicsi, de a művelhető földterület ezen belül alig volt több 1594 kh-nál. Salgótarjánban a földosztást