Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

sor a városi nemzeti bizottság tagjainak megválasztására. A választás demokratikus légkörére jellemző, hogy Aczél Béla és Molnár István jelölését a gyűlés nem fogadta el, helyettük a kisiparosok köréből Kolláth Bálintot és a polgárság részéről Romhányi István állomásfőnököt választották be a helyi nemzeti bizottságba. A választásnál figyelembe vették a különböző pártoknak az újjáépítésben eddig szerzett érdemeit, tömegbefolyását és ezen túl azt is, hogy a nagyüzemek, a különböző társadalmi rétegek megfelelő képviseletet kapjanak. A városi nemzeti bizottság tagjaivá 40, póttagjaivá 20 jelöltet választottak meg. Az MKP részéről a bizottságban Boros Antal, Blanár Sándor, Faragó János, Hajek Rezső, Hermann Ferenc, Kerekes Sándor, Kilczer Béla, Neuschel János, Somoskői Imre, Sulyok Sándor, Telek János és Timár József kaptak helyet. A Szociáldemokrata Párt helyi szervezetét Duda Lajos, Krayer Ferenc, Mikulik Gyula, Tóth Béla, Varga Gábor képviselte. Képviseletet kapott erejéhez, tömegbefolyásához képest a Kisgazdapárt és Polgári Demokrata Párt is. Az MKP szervezeti erejére, tömegbefolyására és egyúttal tekintélyére is jellemző, hogy a nemzeti bizottság elnökévé az MKP jelöltjét, Blanár Sándort választották meg.

15 A városi nemzeti bizottság február 14-én tartotta alakuló ülését. Munkája a felszabadulást követő hónapokban - egészen májusig - kiterjedt a nagyüzemekre, bányákra, egyéb intézményekre is, szoros kapcsolatot kiépítve az ottani üzemi bizottságokkal, demokratikus szervekkel. A képviselő-testület kiépülésével, majd az év második felében a budapesti részvényesek és vezérigazgatóságok fokozottabb aktivizálódása következtében, továbbá a megjelent kormányhatározat (1030/1945.ME) miatt, eme tevékenysége fokozatosan visszesett. Az 1945. január 2-át követő félesztendő alatt a városi elöljáróság és nemzeti bizottság és az újjászervezett városi képviselő-testület keretében sajátos önkormányzat fejlődött ki. Az MKP városi szervezete a nemzeti és üzemi bizottságokon, továbbá a február végén újjáalakuló képviselő-testületen keresztül, azokba beépülve, irányította a város helyreállítását, újjáépítését, gondoskodott a lakosság élelemmel való ellátásáról, a politikai élet irányításáról, az iskolák, kulturális egyesületek, egészségügyi és szociális intézmények munkájának megindításáról, működésük feltételeinek biztosításáról. A városi nemzeti bizottság által jóváhagyott és annak irányítása alatt, de azzal sok vonatkozásban párhuzamos munkát végzett a 14/1945.ME rendelet alapján működő, az 1945. február 24-én újjáalakult városi képviselő-testület. (A párhuzamosság főleg az 1945. április 26-i nemzeti bizottsági határozat, továbbá az 1030/1945 ME. számú rendelet után csökkent valamelyest.) A városi képviselő-testület visszanyerte autonóm jellegét. Szakított azzal az idejétmúlt gyakorlattal, amikor a képviseleti tagok egy részét vagyoni helyzetük alapján delegálták. Az újjáalakuló értekezleten a városi képviselő-testület tevékenységének vezérfonalául az 1886. évi XXII. tc-t, az 1929. évi XXX. tc-t és a város szervezési szabályzatában foglaltakat jelölték ugyan meg, de annak csupán kereteit és formai elemeit hagyták meg,