Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

SALGÓTARJÁN AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN: 1919-1944 (SCHNEIDER MIKLÓS)

A „KERESZTÉNY-NEMZETI GONDOLAT" ÉRVÉNYRE JUTTATÁSÁRA IRÁNYULÓ TÖREKVÉSEK Salgótarjánnak az ellenforradalmi rendszer politikai életében elfoglalt helyét döntően meghatározta az a tény, hogy a város, illetve akkor még község az 1918/1919. évi forradalmakban igen jelentős szerepet kapott, ahogyan ezt ők mondták: „a gyászos befejezést nyert világháború utáni forradalmi idők egyik legexponáltabb helye Salgótarján volt. A forradalmak vezetői a megtévesztett munkástömegek segítségével akarták keresztülhajtani internacionalista elveiket". Az idézett nyilatkozat kifejti még a másik okot is, amely a várost a hazai politikai érdeklődés előterébe helyezte: Salgótarján a trianoni békeszerződés értelmében határváros lett.

56 így érthető, hogy a 25 év során különös erőfeszítést fejtettek ki a forradalmiság ellensúlyozására, a jobboldali eszmék elterjesztéséért és megszilárdításáért. A Salgótarjánhoz hasonló nagyságú hazai kisvárosok életét vizsgálva az a jelenség tűnik szembe, hogy a régebbi városoknak a több évtizedes vezetési tapasztalattal rendelkező polgári összetételű vezető testületei, tisztviselői általában igyekeztek magukat távol tartani a napi politika kérdéseitől és egészen a háború kezdetének időszakáig, amikor már a hazai fasiszta tendenciák egyre erősödtek, úgyszólván görcsösen vigyáztak arra, hogy megnyilatkozásaik, jegyzőkönyveik, írásaik ne tartalmazzanak politikai állásfoglalást. Ezzel szemben Salgótarján vezetői, kiket a kormányzat - a feladathoz mérten - nyilván elképzeléseinek megfelelően válogatott össze, sosem mulasztották el az alkalmat, hogy állást foglaljanak, véleményüknek adjanak kifejezést az ország politikai életének egyes mozzanataival kapcsolatban és így mutassák Salgótarján felzárkózását a rendszer célkitűzéseihez. Még a várossá alakulást megelőzően került sor a laktanyaépítés első mozzanataira. A határtelepülés-jelleget tekintve hadászatilag is indokolt kezdeményezést, amely egybeesett a községben települt nagytőke régi kívánságával, a község vezetősége nagy lelkesedéssel támogatta, a Honvédelmi Minisztérium erre vonatkozó döntését „meleg hálával" nyugtázta és még a földbirtokosok érdekeivel is szembehelyezkedve javasolta a szükséges területek kisajátítását. Szilárdy és Luby ugyanis az értéket jóval meghaladó árat kértek a területért és így veszélyeztették a laktanyaépítés megvalósítását.

57 Nagy lelkesedéssel csatlakozott a város 1922-ben a főispán kezdeményezéséhez, hogy a határok mentén erősíteni kell az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Hangya szövetkezeteinek hálózatát és - mint mondták - „közgazdasági és nemzeterősítő tevékenységét". Kihangsúlyozták, hogy ennek számottevő bel- és külpolitikai jelentősége van.

58 Jó alkalomnak mutatkozott az ország vezetőinek politikája melletti kiállásra egy-egy tiltakozási hullám. Mikor pl. 1925-ben a parlamentben Horthy Miklóst ért támadás kapcsán országos protokolltiltakozás indult meg, Salgótarján is beállt a sorba, és mint a Budapesti Hírlap is megírta: „az ország kormányzóját ért támadást impozáns módon utasította vissza a kétharmad részben munkáslakta Salgótarján város közönsége."

59 Hasonló lehetőségnek kínálkozott a frankhamisítási botrány, annál is inkább, mert Salgótarjánban is egyes baloldali gondolkodású értelmiségiek megsejtették, (egyes orszá-