Salgótarján története (Salgótarján, 1972)
SALGÓTARJÁN A KAPITALIZMUS URALKODÓVÁ VÁLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN: 1848-1918 (DR. SZABÓ BÉLA)
tovább az ellenség üldözését, amivel lehetőséget adtak számára, hogy demoralizált egységei lecserélésével, erői átcsoportosításával lélegzethez jusson. Néhány nap múlva május 17-én a csehek ismét támadásba lendültek. Most már meggondol tabban, koncentráltabban, több irányból kísérelték meg Salgótarján elfoglalását. De csak Kisterenyét sikerült ideig-óráig megszállniok, viszont ezáltal az eddigi hadműveletek során a Salgótarjánt védő munkásokat, katonákat a legnehezebb helyzetbe hozták. A felfegyverzett magyar alakulatok azonban május 20-án fergeteges rohammal felszabadították Kisterenyét. Támadásuk következtében az ellenséges csapatok nagy része fogságba esett. 6 * A déli arcvonal sikere után a Tanácsköztársaság csapatai északon is visszaszorították az intervenciós egységeket. Május 22-én a hadsereg-főparancsnokság elhatározta, hogy véglegesíti a győzelmet, ezért „a körzetből kivonta a leharcolt, vagy nem eléggé harcképes egységeket, és a 3. hadosztályhoz a 46. dandár öt zászlóalján kívül nagyrészt a teljesen új alakulatokból álló 80. dandárt osztotta be. A 80. dandárnál a régi csapatok közül csupán egy munkászászlóalj maradt". 65 A hadsereg-főparancsnokság május 15-i hadparancsában a 6. hadosztály egységei mellett megdicsérte „a salgótarjáni és afüleki harcokban részt vett proletár hősöket elszántságukért és proletártudatukért". A hadparancs kiemelte a salgótarjáni bányák, az acélgyári, az üveggyári, a Hirsch és Frank gyári munkások bátorságát. 66 A május végi sikeres hadműveletek eredményeképp Salgótarján körzetéből végleg elhárult az ellenséges katonai veszély. A nagyközség munkásai pedig továbbra is részt vettek a harcokban, segítséget adtak a testvéri szlovák nép forradalmi harcához. A TANÁCSHATALOM MEGDÖNTÉSE A hadisikerek következtében május végén a politikai élet fellendült, az emberek optimistábbak lettek. A jó hangulatot az országban, a megyében tapasztalható kisebb-nagyobb ellenforradalmi szervezkedések sem tudták megrontani. Később viszont kedvezőtlenül hatott a politikai helyzetre a győztes vöröskatonák és munkásegységek visszavonása, és más frontra való bevezetése. A bányászfeleségek ezért is követelték a direktóriumtól: járjanak el abban, hogy ne csak az ő férjeiket vigyék el katonai szolgálatra. 67 A katonai visszavonulás és a körülötte kialakult rémhírek nemcsak a lakosság, hanem a vezetők egy részét is bizonytalanná tette. A Vörös Hadsereg utánpótlásának biztosítására hozott direktóriumi intézkedések végrehajtása, a katonai sorozások mrgszervezése is gondot jelentett,. A salgótarjáni sorozásokat csak második - erélyesebb - felszólításra lehetett megtartani. 68 A kommunista vezetők jó része sem értett egyet a katonai visszavonulással. Az ő véleményüket fogalmazta meg Bozó György, amikor egyenesen „elhibázott lépésnek tartotta" ezt az akciót. A megromlott politikai hangulat következményeképp a munkások a tiszai frontra való vonulás jelentőségét nehezen értették meg, ezért az nehézkesen is haladt. 69
