Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

ELŐSZÓ (DR. TÓTH ISTVÁN)

Előszó Salgótarján 1972-ben ünnepli városi rangra emelésének 50. évfordulóját. E jelentős dátumot találtuk alkalmasnak arra, hogy a település sajátosan érdekes történetét részletesen feldolgoztuk és e könyvben büszkén, de hivalkodás nélkül beszéljünk múltjáról, munkásmozgalmi hagyományairól, jelenéről és jövőjéről. Ismeretes, hogy Salgótarján „klasszikus történelmi múlttal" nem rendelkezik. A középkor romantikáját legfeljebb Salgó és Somosko várromjai idézik. A kevés lélekszámú település jelentősége kisebb volt a környező falvakénál. Az elmúlt évszázad volt az az időszak, amely Salgótarján sorsát sajátos irányba terelte. Bizonyos vagyok abban, hogy helytörténeti kutatóink - e könyv szerzői - a kutatás igazi élményévelfoglalkoztak e korszak változatos eseményeivel, mint a magyar munkásmozgalom fejlődésének, harcainak egyik exponált területével. Érthető, hogy könyvünk ennek a korszaknak enged legtágabb teret. 1848 harcai után tájékoztat a település jövőjét meghatározó szénbányászat kialakulásáról, a Magyar Államvasutak - Budapest és Salgótarján közötti vasútvonalának megépítéséről, az ipartelepítésről; majd foglalkozik a munkásmozgalom küzdelmeivel, a Tanácsköztársaság dicső harcaival, és méltó helyet biztosít a Horthy-fasizmus elleni munkásmegmozdulásoknak. A felszabadulás és az azóta eltelt eredményes 26 esztendő története - a viszonylag rövid idő ellenére is - több szerző munkálkodását igényelte. Gondoljunk csak arra a hatalmas ~a város eddigi képét, szerkezetét és életét megváltoztató - vállalkozásra, amit a városközpont rekonstrukciós átépítése jelent. Ez a téma már nem is annyira a helytörténeti kutatások, mint inkább az urbanisztika területéhez tartozik. Városunk a forradalmi fejlődés lázában ég, bizonyítva azt, hogy nemcsak volt, hanem van is mondanivalója önmagáról. E könyv a helyi haladó hagyományok tiszteletének jegyében jelenik meg. A város lakói tudják, hogy a jelen törekvései és eredményei a tradíciókkal mindig szoros összefüggésben vannak. Célunk, hogy emlékeztessük élményeikre azokat, akik az elmúlt évtizedek eseményeinek még cselekvő részesei vagy szemtanúi voltak, de célunk az is, hogy megismertessük és még jobban megszerettessük a jelen kor fiataljaival és idősebbjeivel szűkebb hazájukat, Salgótarjánt. Az „új város" bemutatásával - ha kicsivel is - formálni akarjuk az „új emberi". És nem utolsósorban: az Olvasót tájékoztatni akarjuk arról, hogy a város további fejlődése milyen irányban halad. Természetes, hogy könyvünket elsősorban a tarjániaknak ajánlom. Figyelemmel Salgótarján dialektikus elemzést érdemlő munkásmozgalmi történetére és a városközpont rekonstrukciójában