Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Nógrád megye az 1929—1933-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének időszakában (1929—1938)

rülményeivel foglalkozik. Itt általában 12—16 órás volt a munkanap. A napi bérek ennek ellenére 2—4 pengőnél többet nem tettek ki. A munkásokat ugyanakkor az elbocsátás réme is fenyegette. A gyerekek fillérekért dolgoztak, a nők állandó zaklatásnak voltak kitéve. Ezért írja a felhívás: „Nem engedhetjük, hogy dolgozó proletárnőinknek munkaerejükön kívül testüket is oda kelljen adni."

104 A felhívás összefogásra szólítja fel a munkásságot. Követeli a reálbérek emelését, a 7 órás munkaidőt s a munkanélküliek állami segélyezését. Felszólítja a dolgozókat, lépjenek fel a „racionalizálás" ellen, harcoljanak a fasiszta rendszer megbuktatásáért, tiltakozzanak a háborús készülődés ellen, szálljanak síkra a Szovjetunió megvédéséért. A felhívás befejező részében a munkásparaszt szövetség és a proletárdiktatúra megteremtésének szükségességével foglalkozik.

105 A KMP és a KIMSZ salgótarjáni Kerületi Bizottságának a bányászokhoz intézett 1930. május elsejei felhívása síkraszállt a „racionalizálások", a dolgozókat kizsákmányoló akkordbérek, a munkabérek leszállítása, valamint az elbocsátások ellen, a reálbérek emeléséért, munkanélküli segélyért.

100 A pártvezetők az akciók szervezése során azonban nem fordítottak elég gondot tevékenységük konspirálására, s rendőrségi besúgó furakodott közéjük. Emiatt 1930. szeptember 6-án húsz kommunistát letartóztattak.

107 A helyi illegális munka igen érzékeny veszteséget szenvedett. Bírósági eljárás indult Eppich Ede, Somoskői József, Miklós Gáspár, ifj. Török János, Benkő Antal, Babka János, Szikszai Sándor, Edelényi Károly, Eppich Albert, Furák András, Sulyok András, Földi István, Hadik Sándor, Lovász József, ifj. Padár András, ifj. Domonkos Ferenc, Kertész János és Filip József ellen. Az 1931. március 24-i tárgyalás vádiratában Eppich Edét a királyi ügyész azzal vádolta, hogy az „1929. évtől kezdve Baglyasalján és Salgótarjánban a Kommunisták Magyarországi Pártjának kiépítésére és megszervezésére, tehát az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló mozgalmat kezdeményezett és vezetett". A többi vádlottról ez áll a vádiratban: „...a mások által vezetett és kezdeményezett mozgalomban tevékenyen részt vettek és azt előmozdították".

108 A bíróság — noha csak kevés terhelő bizonyítékot tudott „összekaparni" a vádlottak ellen — többüket börtönre ítélte. Eppich Edét 1 év 6 hónapra, Somoskői Miklóst 1 évre, a többi vádlottat pedig 6 havi, vagy ennél rövidebb börtönbüntetésre.

m A KMP élére 1931-ben új Központi Bizottság került, amely ugyancsak a II. kongresszus stratégiai célkitűzései alapján dolgozott, de megfontoltabban, célravezetőbben. „Be az üzemekbe!", „Be a tömegek közé!" voltak a jelszavai. A KMP Kerületi Bizottsága a jelszavakban megfogalmazott feladatokat tartva szem előtt hozzá fogott a párt szervezeti kiépítéséhez, a megszakadt kapcsolatok újraszervezéséhez. A Kerületi Bizottság új vezetője Kakuk József lett. Kakuk József az 1928 februárjában Kun Béla vezetésével megtartott illegális losonci pártkonferen-