Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)
Nógrád megye az 1929—1933-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének időszakában (1929—1938)
államtitkárként, illetőleg honvédelmi miniszterként működött. Az új miniszterelnök a totális fasizmus híve volt. Politikáját ezért új, fasiszta típusú tömegpártra akarta alapozni. Sztranyavszky rögtön életjelt adott magáról. Bejelentette belépési szándékát az új pártba. Lépését országos érdeklődést keltő levélben indokolta meg. Levele többek közt így szól: „... az újonnan kinevezett miniszterelnök személyében az ország olyan vezért kapott, akihez nemcsak a régi őszinte barátság érzése fűz, hanem akinek az elhivatottságát, a gondviselés keze által való küldetését szentül hiszem... A programmal egyetértek, jövök tehát közétek .. ." 81 Lépése következményeként Sztranyavszky már 1932 november elején — alig két héttel feltűnést keltő bejelentése után — a Nemzeti Egység Pártja országos elnöke. S mint pártelnök, „székhelyét" természetesen ismét Budapestre helyezte át. Si A pártszervezésre a megyében jelentős erőket mozgósítottak. A felnőtt lakosságról kartonokat készítettek: községenként összeállították a lakosság politikai állásfoglalás szerinti nyilvántartását. A különböző nem-kormánypárthoz tartozókat megfigyelés alatt tartották. A pártszervezésre a főispánok külön utasítást kaptak, ők pedig a főszolgabírókat és főjegyzőket mozgósították. Az 1933. júniusi adatok szerint az erőteljes szervezés eredményeként a városokban a választásra jogosultak 60%-a, vidéken pedig 40% csatlakozott a NEP-hez. S 1933 őszén szinte minden községben és városban megalakultak a NEP szervezetei. Mindezek ellenére az új kormánypárt nem volt ütőképes. Tömegpárttá való szervezése Nógrád megyében sem járt igazi sikerrel, ti. abban az értelemben, hogy tagságából erőt csupán a NEP-képviselők, kormánypárti megyei tisztségviselők, földbirtokosok, tőkések, pártszervezők jelentettek a mögéjük felsorakozó államapparátussal. A NEP tevékenységi köre — a szervezésbe fektetett energia ellenére — nem haladta meg számottevően az Egységes Pártét. így a totális fasizmus felé tett e fontosnak vélt lépés nem hozta meg a várt eredményeket. Az 1931 őszéig a kormánypártot támogató Keresztény Gazdasági Párt a megyében kevés befolyással rendelkezett, bár az 1931. évi választásokon az ipolysági kerületben Tabódy Tibor révén képviselői mandátumhoz jutott. A kormány baloldali ellenzékéhez tartozó Gaál Gaszton által vezetett Kisgazdapárt megyei szervezete az 1929. november 18-i törvényhatósági bizottsági ülésen jelentkezett első ízben. Pályi Pál, az akkori főispán megnyitó beszédében külön üdvözölte a vármegye közgyűlési termébe először belépő kisgazdákat „mint a magyar földnek szerelmeseit, s a vármegyei közélet leendő önzetlen munkásait... örömmel látom őket — mondotta —, köszöntésük nem vállveregetés, mert én bennük nem a csizmát köszöntöm [!], hanem a hazáját szerető becsületes és szorgalmas magyar földművest." 83 Üdvözlő beszédében Pályi a demokráciáról is szólt, mondván, hegy noha ő maga nem tudja mi a demokrácia, ezt a szépet és jót akarja egész életében szolgálni.
