Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenforradalom hatalomra jutása, az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása (1919—1929)

ben folytatott tevékenységét tudták rábizonyítani, felmentették. A bányatelepen működő pártsejtek ismét összehangolták tevékenységüket, kapcsolatot teremtettek Eppich Edével, aki most már Tatabányán, s Pothornik Józseffel, aki viszont Pilisvörösvárott szervezte a párt illegális sejtjeit és a rendkívüli bányászkongresszus összehívását. Ez időben viszonylag sok fiatal — pl. ifj. Oczel János, Vincze Béla, Vincze Kálmán ifjúmunkások és mások — került a kommunista aktívák soraiba. Az említettek elsősorban a fiatalok körében végeztek politikai nevelőmunkát. Kapcsolatban állottak a KIMSZ budapesti központjával, ahonnan rendszeresen megkapták a Horthy-rendszer hazugságait leleplező röplapokat, vagy a párt munkáját segítő egyéb propagandaanyagot s az „Ifjú Proletár" c. lapot, amelyet Salgótarjánban és környékén terjesztettek. Céljaik közé tartozott a leventeegyesületek nacionalista, irredenta szellemű tevékenységének leleplezése, fegyelmének tudatos lazítása. A leventeegyesületekben kifejtett bomlasztó tevékenység miatt a rendőrség 1929. június 29-én egész sor fiatalt letartóztatott. Domonkos Ferenc kazári bányászfiatalt pártmunkájáért, az illegális sajtó terjesztéséért és leventeellenes tevékenységéért helyezték bűnvádi eljárás alá. De ifj. Padár András kisterenyei és Furák András baglyasaljai munkásokat is hasonló indoklással tartóztatták le és állították bíróság elé.-"' Az ellenforradalmi Magyarország politikai rendszerében a szociáldemokrata párt legális működése bizonyos határok között cselekvési lehetőségeket nyújtott a munkásosztály számára. Nógrád megyében az SZDP tömegbefolyása nem volt jelentős, viszonylag kevés önálló akciót szervezett. Ennek ellenére rendezvényeit, gyűléseit erőteljesen korlátozták. Több 1924—1926. évi irat, hivatalos levél igazolja, hogy a főszolgabíró betiltotta a szociáldemokrata párt által szervezett előadásokat. Különösen óvták az SZDP-től a hagyományosan paraszti községeket. A sziráki járás főszolgabírája Lőrincziben tervezett szociáldemokrata gyűlés megtartását bevallottan azért nem engedélyezte, nehogy az SZDP kiterjessze befolyását a parasztságra.

217 Ez az óvatosság azzal is összefüggött, hogy a belügyminiszter 1929. augusztus 23-án kiadott körlevelében külön is arra figyelmeztette az alispánokat, hogy a salgótarjáni szociáldemokraták országos sztrájk megszervezésére készülnek.

218 A szociáldemokrata párt politikai tevékenysége során igen nagy gondot fordított az 1926-os országggyűlési választások előkészítésére. E célból több központi előadója járta a megyét. De a reakció is résen volt, s minden módon igyekezett útját állni a szociáldemokrata befolyás növekedésének. A képviselőjelölt beszédeit megzavarták, kortes körútján sorozatosan inzultálták stb. így 1926-ban még a korábban munkáspárti képviselőt választó salgótarjáni kerület sem tudott szociáldemokrata képviselőt küldeni az országgyűlésbe. Az egész bányamunkásmozgalom sz?n"pontjából nagy jelentősége volt a losonci pártkonferenciának, amely 1928. március elsején kezdődött. A KMP Központi Bizottságát Kun Béla, Orosz Nándor és Révai József, a salgótarjáni iparmedence kommunista mozgalmát Eppich Ede, Hován József, Kakuk Jó-