Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenforradalom hatalomra jutása, az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása (1919—1929)

re már a medence többi pontján is működött pártsejt. A kommunista csoportok összehangolt munkája 1925. őszén kezdődött és tevékenységük révén 1926tól erőteljes fejlődés bontakozott ki a megye forradalmi munkásmozgalmában. 1926 elején Salgótarjánban is megalakultak a kommunista csoportok Benkő Antal, Miklós Gáspár és idős Oczel János irányításával. 1927-ben már 17 illegális sejt volt az iparmedencében. Az illegális sejtekeit; Pothornik József, Kakuk József, Eppich Ede és Targos Árpádból álló négytagú vezetőség fogta össze. A baglyasaljai és a salgótarjáni pártsejtekkel együtt, egységesen működő illegális KMP-szervezetet először a salgótarjáni szénbányavidéken sikerült kiépíteni.

206 A kommunista sejtek feladata a párttagok, a szimpatizánsok, a dolgozók nevelése és az illegális sajtótermékek terjesztése volt. A Hegedűs Dezső által vezetett pártcsoport ismertette és terjesztette a sajtótermékeket, s részt vett a bányamunkások 1926. április 27-i éhségfelvonulásának megszervezésében is.

207 A KMP 1925 őszén hozzákezdett az ifjúság megszervezéséhez, a KIMSZszervezetek létrehozásához. A megye első KIMSZ kerületi bizottsága 1925-ben Baglyasalján alakult meg Lovász József és Hován József vezetésével.

208 A kerületi bizottság tagjai voltak: Eppich Albert, Kátai Rezső, Polyák János, Sulyok András. Hamarosan illegális KIMS'Z-sejtek egész sora jött létre a megyében: Salgótarjánban, Vizsláson, Kisterenyén, Zagyvapálfalván, Homokterenyén, Zagyván, Somoskőújfaluban, Somoskőn, Etesen, Karancskesziben, Karancsalján, Karancslapujtőn, Karancsberényben, Szécsényben, Nagybátonyban és Mihálygergén. A KIMSZ-csoportok mindenben támogatták a párt megmozdulásait. 1926-ban a párt irányításával részt részt vettek a tragikus körülmények között meghalt 7 bányász temetésének harmadik évfordulójára szervezett rendszerellenes tüntetésben is.

209 A Magyarországi Szocialista Munkáspárt 1925 áprilisában alakult meg. Munkájával segítette az illegális kommunista párt szervezeti életét, a munkásság nevelését. Pártnapokat tartottak, kiadványokat jelentettek meg. A rendőrség állandóan figyelemmel kísérte a Nógrád megyei MSZMP-szervezetek tevékenységét. Az MSZMP országos vezetősége a salgótarjáni bányamunkásokkal az éhségfelvonulás idején lépett szorosabb kapcsolatba. A baglyasaljai szervezet megalakításához Lőwy Sándor KIMSZ-vezető, az MSZMP ifjúsági alosztályának vezetője adott segítséget. A csakhamar 80 taggal működő alapszervezet hatáskörét kiterjesztette az egész iparmedencére. Osztályharcos programja tetszett a peyerista politikából egyre jobban kiábránduló bányászoknak. A KMP jól felhasználta az MSZMP kereteit befolyása növelésére a fasizmus elleni harcban. Az MSZMP megyei vezetői az illegális kommunista párt legjobbjaiból kerültek ki: elnöke Kisgéczi János, titkára Pothornik József lett. A salgótarjáni MSZMP — mely ugyancsak ez idő tájt alakult — a városi szervezet elnökévé idős Oczel Jánost választotta.

210 Az MSZMP baglyasaljai szervezete a bányamunkások egységének helyreállítására törekedett. Röplapjaiban leleplezte a Csóka-féle „politikamentes"