Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

TARTALOM Az ellenforradalom hatalomra jutása, az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása (1919—1929) 7 Az ellenforradalom hatalomra jutása és a tőkés rend visszaállítása 10 Az ellenforradalmi rendszer megyei berendezkedése és politikája 17 Agrárviszonyok és mezőgazdasági termelés 24 Az ipari termelés helyzete 33 A munkásság harca életkörülményei megjavításáért 50 A forradalmi munkásmozgalom fejlődése 57 Nógrád megye az 1929—1933-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének időszakában (1929—1938) 71 A bányászok és ipari dolgozók életkörülményeinek további süllyedése. A salgótarjáni munkásság 1930. április 12-i éhségfelvonulása 76 A válság hatása a mezőgazdasági termelésre, a falu lakosságának életszínvonalára és a földbirtokviszonyok alakulására 84 A bethleni kormánypolitika megyei bázisának megszilárdítására irányuló erőfeszítések kudarca és a szélsőjobboldali irányzatok megerősödése 89 A KMP Kerületi Bizottsága a munkásmegmozdulások élén 99 A revíziós törekvések fokozódása, kísérletek a szélsőjobboldali szervezkedés kiszélesítésére 109 A bánya- és ipari tőkések kísérletei a gazdasági válságból való kilábalásra 114 A dolgozók szociális helyzete, életformája, társadalmi rétegződése a második világháborút megelőző időszakban 119 Művelődés és sport 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom