Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Jegyzetek

« LADÁNYI M. i. m. 123—125. p., LIZSNYÁNSZKY A. r. m. 127. p. Munka 1936. február 25. Nógrádi Kultúra 1940. 12. sz. A cikkíró megrótta azokat az iskolákat, ahol olyan „nem ajánlott filmeket" tekintettek meg a tanulók, mint a Gályarab, a Robin Hood és a Nyomorultak. Majd figyelmeztette a tanítókat, hogy hasonló esetek a jövőben nem fordulhatnak elő. 48 A kormány jelentése. Statisztikai Évkönyv 1933. 325. p. 49 Nógrádi Kultúra 1930. 298. p., 1931. 291. p., 1933. 326. p„ 1934. 228. p., 1936, 320 p., 1937. 328. p., 1938. 316. p. 50 Uo. •

r

'l LIZSNYÁNSZKY A. i. m. 127. p,, VERTICH JÓZSEF: A Salgótarjáni Acélgyár színjátszó csoportjának 75 éve. Bp. 1962. 1—14. p. 52 Uo. 53 VRATNI JÓZSEF: A Salgótarjáni Öblösüveggyár kulturális élete: 1906—1963. Salgótarján, 1964. 1—26. p. 54 LADÁNYI M. i. m. 337. p. 55 Uo. 331. p. 50 MÁRIÁSI LAJOS: A vállalati sport története Budapest, 1944. 301—314. p., Munka 1926. február 6. Nógrádi Kultúra 1927. 57 Munka 1935. január 1., június 22., július 13, július 20. 58 Uo. 1935. április 20., december 14., 1936. október 4., november 7., november 21. 50 KOJNOK NÁNDOR: Nógrád megye aprószentjei. NmMM Adattár. Kézirat. 00 Uo. 01 LADÁNYI M. i. m. 317. p., Munka 1934. december 22., 1935. december 7., 1935. január 19., 1935. március 12. 02 NmMM Adattár Féns'képtár. 03 Magyar Életrajzi Lexikon. Bp. 1967—1969. A fentiek mellett megemlítjük BORBÉLY LAJOS volt acélgyári igazgatót, aki elsőként ismertette az országban a regeneratív kemencék hasznosságát; COTEL ERNŐ, ugyancsak acélgyári kohómérnök, a Martin-kemencék tökéletesítésében szerzett hírnevet. NOSZKY JENŐ karancslapujtői és GAÁL ISTVÁN ősagárdi születésű geológus két világháború közötti tudományos tevékenysége is országos elismerést váltott ki. RÓNAY GYULA inászói származású közlekedési szakember és GÁBORY MIHÁLY salgótarjáni építész külföldön is elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki. A tárgyalt időszakban több kiváló orvos munkálkodott a megyében. Dr. KENESSEY BÉLA sebész, dr. BARTHA ELEMÉR szemész, dr. CSEKEY LÁSZLÓ balassagyarmati orvosak országos hírnévnek örvendtek; a későbbi egészségügyi miniszterhelyettes dr. VILMON GYULA a harmincas években Salgótarján város tisztiorvosaként tevékenykedett. A művészetek számos jeles, országosan ismert képviselője ugyancsak megyénk szülötteiből került ki. BENCZÚR GYULA, dolányi születésű festőművész öregkorában dolányi birtokán műtermet rendezett be és ott dolgozott 1920-ban bekövetkezeitt haláláig. Halála után a községet Benczurfalvának nevezték el. OLGYAY FERENC festőművészt a nógrádi táj szépsége ihlette meg, MARTOS ZSIGMOND rajztanár, festőművész főleg tájképeket és csendéleteket festett. 194 i-ben elhurcolták és Auschwitzben halt meg.