Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Jegyzetek

bó Lajos 1931, Szeberényi István 1931, Szelei András 1937, Szolnoki József 1926, Szomszéd Dávid 1938, Szomszéd győri József 1929, Szomszéd Károly 1930, Tóth Gyula 1939, Tóth zöld Marton 1931, Tőzsér k. János 1938, Tőzsér Vince Péter 1936, Vincze Kálmán 1931, Zeke János 1929. 122 Uo. BM VII. res. 1938—1—4043. SÍPOS KÁROLY 1895. augusztus 14-én született Szamatojovkában, Ukrajnában (harkovi terület). A világháború kitöréséig több nagygazdánál béresként dolgozott. 1914-ben hívták be tényleges katonai szolgálatra Helsinkibe a 3. gyalogezredhez. Egy félévi kiképzés után Kelet-Galíciába (Kiev és Tamopol környékére) vitték. Tarnopolnál fogságba esett 1916 nyarán. Először Lembergbe, Krakkóba, majd a felső-ausztriai Kleimenheim táborba vitték, ahol abban az időben kb. 95 000 ember volt bezárva. Innen rövid idő után kiadták munkára a hadifoglyokat, így került Magyarországra Gyöngyösre, ahonnan később Nemtibe a szénbányába került. 1921-től 1923-ig Neműben a József-aknában ós Ilona-bányában dolgozott segédvájárként. 1924-ben elbocsátották, ekkor ment a somoskőújfalusi, majd a macskalyuki bazaltbányába dolgozni. 1920-ban lépett be a szociáldemokrata pártba, amelynek 1925-ig tagja volt. 1925-ben az itthoni munkanélküliség miatt másodmagával át akart szökni Oroszországba, de Lengyelországban elfogták és visszatoloncolták őket. 1925-ben kapcsolódott be a kommunista mozgalomba a macskalyuki kőbányában, ahol egészen 1944 november végéig dolgozott mint kőfaragó és mozdonyfűtő. A szlovák oldalról sajtótermékeket, brossurakat és röpcédulákat kapott Bandur Gyulától és Bandur Józseftől. Ezeket itthon terjesztette. Több KMP-tagot vitt át a határon, akiket Kupka József salgótarjáni lakos kalauzolt hozzá, összeköttetésben állott Valasek Józseffel, aki később partizán volt. 1937 tavaszán elfogták és hét hónapig ült vizsgálati fogságban a Conti utcai börtönben, két hétig a Markóban és három hónapot a gyűjtőfogházban. Megbetegedve és elcsigázva került haza a börtönből. Hazatérte után a bányába nem vették vissza, csendőri felügyelet alá helyezték. 123 PI Arch. BM VII. res. 1930—3—3168. 124 Uo. 658. f. 5. csop. 1932/5. 125 Uo. 1932/3. 100., 117., 146., 149. sz. levél. 126 Uo. 127 Uo. BM VII. res. 1936—7—9872(10279). 128 Uo. 1926—7—10376. 129 Uo. 1936—7—9872., 1936—7—10376. 130 SZEKERES JÓZSEF: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. munkásainak helyzete és mozgalmai az 1934—1938. években. NmMM Adattár Kéziratok. 131 Uo. 132 pi Arch. BM VII. res. 1937—7—6687 133 Uo., Itt említhetjük meg, hogy a salgótarjáni iparmedence munkásmozgalma, 17 Nógrád mesye története