Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenállási mozgalom kibontakozása és a megye felszabadítása

szert építettek, s gyalogsági és harckocsi aknamezőt létesítettek. Ezt látván, a szovjet hadtestparancsnokság úgy döntött, hogy előre vonja tüzérségét és erős tüzet zúdít az ellenségre. Ugyanakkor a rohamra induló csapatok sorait is ren­dezték, így december „9-én 05 órakor rövid, de hatalmas tűzcsapás után a 4. gárda gépesített hadtest dandárai a 4. gárda lovas hadtesttel rohamra indultak és 6 órára megfeszített harc eredményeként teljesen elfoglalták a várost. Az ellenség az Ipoly-hidat felrobbantotta, s a folyó északi partjánál levő magas­latokon vetette meg a lábát." 100 A városért folyó rövid, de heves harc jelentős veszteséget okozott a fasiszta egységeknek. Megsemmisült 11 harckocsi, 7 rohamlöveg, 11 aknavető és há­rom lőszerraktár. Ezen kívül több gépkocsit és egyéb fegyvert is veszítettek. A harcban több mint 100 német katona vesztette életét. Balassagyarmat elfoglalása után a szovjet csapatok megálltak és több mint egy hétig védelemre rendezkedtek be. Erre azért volt szükség, mert a balassa­gyarmati ék már nagyon elől járt és a két szárny lemaradt. így félő volt, hogy az ellenség az előre törő éket oldalról elvágja, és ez nagy veszteséget okozott volna. A szovjet egységek Balassagyarmat védelmének megszervezésével egy­idejűleg előkészítették Szécsény felszabadítását. Szécsény, Benczurfalva és Káprások térségében a német egységek erős védelmet építettek ki. Á védőállások építéséhez már hetekkel előbb sok munkaszolgálatost és környékbeli embert vettek igénybe. Utasították a karancslejtősi bányaüzem főmérnökét, hogy a csákányokat és lapátokat azonnal szállítássá ki a bányából. Megparancsolták a lakosságnak, hogy az idősebb emberek, bányászok reggel induljanak a front mögé lövész­árkot és tankcsapdát ásni, a fiatalok pedig katonai szolgálatra vonuljanak be a szécsényi honvéd kiegészítő parancsnokságra- Nyomatékosan felhívták a fi­gyelmet, hogy azokat, akik a parancsot megtagadják, főbelövik. 102 A fiatalok túlnyomó többsége a fenyegetés elenére a decemberi napokban már nem tett eleget a behívóparancsnak és a felhívásoknak. Szécsény védelmére azért fordítottak a németek megkülönböztetett figyel­met, mert annak megtartásával akarták megakadályozni, hogy a szovjet csa­patok észak felé forduljanak. Szécsénytől Ipolytarnóc, Losonc felé nyílt vol­na meg az út a szovjet csapatok számára, ha menetből elfoglalhatták volna Benczurfalva—Káprások vonalát. Enélkül viszont az Ipolyig való előre jutás nagyon sok véráldozattal járt. Balassagyarmat elfoglalása után december 9-én a 4. gépesített gárda had­test kapta azt a feladatot, hogy szabadítsa fel Szécsényt ós támadjon észak felé Losonc irányába. A hadtest az alárendeltségében levő egységekkel együtt december 10-én megkezdte felvonulását Szécsény felé, s a reggeli órákban már erős tüzérségi tüzet zúdított az ellenség védelmi állásaira. Az erősen befészkelt ellenség azon­ban nem tört meg egykönnyen. Viszonozta a tüzet és erős tüzérségi párbajra került sor. A szovjet csapatok dél és nyugat irányából indították a támadást, de ez az első napokban nem járt eredménnyel. A délről előkészített támadás

Next

/
Oldalképek
Tartalom