Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenállási mozgalom kibontakozása és a megye felszabadítása

közeledett, többször is felmerült az a terv, hogy kivégzik a foglyokat, Az elhurcoltak azonban az első kínálkozó alkalommal megszöktek. A tanyán és környékén a németek garázdálkodása csakhamar végetért, mert a szovjet hadsereg Salgótarján irányából felszabadította a területet. December 29-re virradóra a II. Ukrán Front csapatai elérték a Nógrádi partizánegység vonalát is. Testvér a testvérrel találkozott. A partizánok munkáját Nógrádi Sándor állomány gyűlésen értékelte. Köszönetet mondott a hősi helytállásért és bejelentette az egység feloszlását. A nógrádi partizánok tejlesítették kötelességüket. Ismételten bebizonyították, 1919-es elődeikhez híven, hogy mélyen él szívükben a szabadság szeretete, és ha kell a legdrágábbat, az életüket is feláldozzák érte. A VÖRÖS HADSEREG FELSZABADÍTÓ HADMŰVELETEI A szovjet hadsereg 1944- december 5-én kezdte meg Nógrád megye felszabadítását és még abban a hónapban, december 31-én be is fejezte. A megye felszabadítása beletartozott a Budapestért folytatott harcba.

92 Hazánk keletebbre eső megyéit több hónapos harc eredményeképpen a szovjet hadsereg már korábban felszabadította. Nagykáta—Hatvan—Aszód vonalát a szovjet csapatok 1944. november 28-án érték el, s ezáltal lehetőséget teremtettek Budapest körülzárásának megkezdéséhez. R. J. Malinovszkij marsall ekkor úgy határozott, hogy átcsoportosítást hajt végre a II. Ukrán Front csapataiban és megindítja a támadást a főváros átkarolására. Nógrád megye felszabadítását a 7. gárda hadseregre, a 27. hadseregre, az 53. hadseregre, a 6. gárda harckocsizó hadseregre és I. A. Plijev gépesített lovas hadsereg csoportjára bízta.

93 Az 5. légi hadsereg csatarepülőinek teljes erejét a 7. gárda hadsereg áttörési szakaszára összpontosította. A 6. gárda hadsereg harckocsizott és a I. A. Plijev tábornok lovas gépesített csoportját az áttörésben való bevonás idején szintén a csatarepülők támogatták. A főcsapást M. Sz. Sumilov vezérezredes parancsnoksága alatt a 7. gárda hadsereg mérte Hatvan— Vanyarc—Legénd és Ipoly szög térségében. A támadás fő irányával szemben a 6. német hadsereg egységei védekeztek. A német hadvezetés mindent megtett a Budapest keleti és déli részén védekező csapatainak megerősítésére. Ennek ellenére nem tudott szilárd védelmet létesíteni a nagy túlerővel támadó szovjet egységekkel szemben. A többszörös túlerőt mutatja az is, hogy a II. Ukrán Front vonalán a fő irányban a tüzérségi fegyverek sűrűsége elérte a 260-at és a harckocsi sűrűség az 510 darabot arcvonal-kilométerenként.

94 Az 53. hadsereg I. M. Managarov altábornagy parancsnoksága alatt a 7. gárda hadsereg jobbszárnyán támadva azt a feladatot kapta, hogy amikor az ellenséges erők átcsoportosítását szétverték, támadjon Szurdokpüspöki—Hollókő—Szécsény irányábanA megye keleti részén a 27. hadsereg Sz. G. Trofimenko vezérezredes parancsnoksága alatt balszárnyával az 53. hadsereggel szorosan együttműködve