Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenállási mozgalom kibontakozása és a megye felszabadítása

a nemzeti ellenállást, alakítsatok harci csoportokat! Gyárakban, bányákban, műhelyekben, irodákban és házakban, egyetemeken, laktanyákban, őrszobákon falvakban és tanyákon, ketten, hárman, tízen fogjatok össze! Szabadítsátok ki magyar testvéreinket a német kezei közül. Rejtsétek el és nyújtsatok segítsé­get a bujdosóknak." 2/l A Békepárt felhívása termékeny talajra talált Nógrád megyében, bár a harc feltételei a haladó erők szempontjából hihetetlenül meg­nehezültek. A német megszálló csapatokkal együtt megjelent a hitleristák hírhedt po­litikai rendőrsége, a Gestapo is. A megszállást követő napokban a nyilasokkal együttműködve a megyéből is számos németellenes, antifasiszta egyént hur­coltak el. A kormány élére a németbarát Sztójay Döme került- A kormány el­ső intézkedései között szerepelt a szociáldemokrata párt és a kisgazdapárt, va­lamint más náciellenes szervezetek betiltása. A szakszervezeteket rendeletileg ugyan nem tiltották be, de működésük teljesen lehetetlenné vált. Az uralkodó kötök terrorja a német megszállást követően tovább fokozó-, dott. A baloldali érzelműeket és a kommunistagyanúsakat internálták. Akik tudtak menekültek az országból. A mozgalom kiváló személyiségei emigrálni kényszerültek, kiüldözték őket a megyéből, illetve az országból. Pothornik Jó­zsef már korábban Baglyasaljáról, Domonkos Ferenc később Kisterenyéről a Szovjetunióban találtak menedéket és részt vettek a hazánk felszabadításáért folyó harcban. 25 Farkas Ferenc és Böjtös Sándor balassagyarmati munkások — mint az illegális kommunista párt tagjai — egy sor országot barangoltak be az üldöztetés következtében. Sokat szenvedtek az itthon maradottak, a párt­sejtek tagjai, illetve vezetői: Sulyok András és Szabó József baglyasaljai, Len­gyel tusi István és Szomszéd győri József kisterenyei, Oczel János és Alics Já­nos salgótarjáni, Jakab Ferdinánd és Sándor Pál vizslási lakosok és még sokan mások, akik nehéz körülmények között a közösség érdekeiért fáradoztak. 26 Benkő Antalt és 14 társát 1944. április 3-át vette őrizetbe a csendőrség. A kihallgatás után Szentkirály szabadj ára internáló táborba hurcolták őket. Em­bertelen körülmények között sínylődtek, a vérhas pusztított közöttük és az éh­ség kínozta őket. Háborúellenes magatartásukért „törleszteni" kívántak a ha­tóságok. Másokat pedig zsidó személyek élelmezése és rejtegetése címén felelősség­re vontak és internáltak. 27 A sajtó és a rádió elrettentő példákat hozott a nyil­vánosságra olyanokról, akik zsidók vagyonának megőrzésére vállalkoztak. A losonci rendőrkapitányság is azt jelentette, hogy „zsidó vagyon rejtegetéséért" 10 személyt vontak felelősségre és „őrizetbe vételük megtörtént"­28 Júniusban indult meg a megye zsidó lakosságának a koncentrációs halál­táborokba való elhurcolása. 1944. június 10-én a németek a balassagyarmati gettóból 3300 embert szállítottak el. 29 A német megszállás és a kormány kegyetlen terrorja elleni tiltakozásul elsősorban a bányaüzemekben rendkívül nagy méreteket öltöttek a különböző szabotázsakciók. A bányaüzemekben jelentős terméskiesést okozott az, hogy szállítás közben a csillék „véletlenül" kiestek, és sok esetben bányaom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom