Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Az ellenállási mozgalom kibontakozása és a megye felszabadítása

Az elkeseredeít emberek szellemi táplálékért a Kossuth rádióhoz fordultak. A híranyagot kellő óvatosság mellett terjesztettek, és bátorítottak a naború ellen harcolókat. A salgótarjáni bányamedence dolgozóival a Kossuth rádió külön is foglalkozott és arra ösztönzte őket, hogy november 7-én, a „szovjet 25 éves fennállásának emlékünnepén" 10 perccel előbb hagyják abba a munkát. Felhívta őket továbbá szabotázs cselekmények elkövetésére és arra, hogy az ezekhez szükséges robbanó anyagokat hordják ki a bányából. A megye hatóságai is úgy vélekedtek — nincs kétség az iránt —, hogy a rádiótelhívás termékeny talajra talált. Az ellenállás időszakában a Kossuth rádió hatékony segítséget nyújtott a háborúellenes erőknek. Lényegében állást foglak a magyar népet érintő minden jelentősebb kérdésben. Útbaigazítást adott ,a bizonytalanságban. Hozzájárult a hivatalos rádió és sajtó leleplezéséhez, valamint a megtévesztett emberek egy részének helyes útra való térítéséhez.

15 A megye lakossága a fasiszták sztálingrádi veresége után egyre világosabban látta, hogy a hitleri Németország és szövetségesei soha többé nem heverik ki a2 elszenvedett csapásokat. Nagy visszhangra talált és az ellenállást erősítette Nógrád megyében a KMP „Kiáltvány a magyar néphez" címmel terjesztett röplapja, melyben rámutatott, hogy az ország s a magyar nép sorsa nem a kormány, hanem u nép kezében van letéve. „Megmondottuk: egyes-egyedül a magyar nép széles demokratikus nemzeti frontja vezetheti ki a magyar társadalmat abból a katasztrofális helyzetből, ahová a kormány a nép akarata ellenére és megkérdezése nélkül sodorta. Világosan és félre nem érthető módon kijelöltük az utat, hogy elkerüljük a biztos pusztulást: harc a német és magyar fasizmus ellen! Harc az uralmon levő reakció megbuktatásáért! A hatalmat vegye át a magyar nép demokratikus frontja! Harc a független szabad és demokratikus Magyarország megteremtésén keresztül a háborúból való azonnali kilépésért! A kommunista párt nemcsak kijelölte az utat a magyar nép előtt, de kibontotta és magasra emelte a harc zászlaját, szervezte és vezette a magyar nép helyes, jogos és egyesegyedül célravezető harcát. A magyar reakció példátlan terrorral lépett fel ellenünk. Százával és ezrével hurcolták legjobb harcosainkat a kinzókamrába, a börtönökbe s nem is egyet az akasztófa alá. Hiába minden terror — az eszme megfogant, gyökeret vert s egyre nagyobb hullámokat vetett a magyar nép demokratikus táborában." A kiáltvány szellemében emeltek szót a dolgozók a háború és a katonai parancsnokok önkénye ellen. Követelték a fokozódó áremelkedés megállítását és a munkabérek emelését. Kérték a munkaidő csökkentését és a kötelező vasárnapi munka eltörlését. Elsősorban a szénbányákban volt jelentős a megélhetési nehézségek miatt az elégedetlenség. A bánya vezetői és a hatóságok újabb sztrájkok lehetőségétől tartva lengyel, szerb, román stb. nemzetiségű behívottakból munkászászlóaljakat vezényeltek a nógrádi bányákba.

16 A bányászok elégedetlensége és sztrájkhangulata átterjedt a salgótarjáni acél- és üveggyári munkásokra is. Az acélgyári munkások 1943 május elején