Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Művelődés és sport

Á rendszeresen megtartott járási-városi bajnokságokon a hetenként 3—4 órában gyakorolt ügyességi, fegyverforgatási és alkalmazási számokból vizs­gáztatták a leventéket. A hagyományossá vált „leventenapok" alkalmával po­litikai vezetők tartottak irrendenta tartalmú lelkesítő beszédeket. Az ellenfor­radalmi nevelésben fontos szerepet biztosítottak a jelvényeknek, zászlóknak, vándorzászlóknak, serlegeknek. 1927-ben ünnepélyes külsőségek között szen­telték fel a négy működő salgótarjáni le vent egyesület zászlóját. 56 MŰVÉSZET, IRODALOM Nógrád megye a két világháború között önálló színházzal, állandóan mű­ködő színtársulattal nem rendelkezett. A színházi kultúra iránti igények kielé­gítésére nem volt lehetősége. A városok nem rendelkeztek megfelelő színház­teremmel, a nagy fenntartási költséggel dolgozó színházak vagy társulatok itt nem tudtak volna megélni. A 20-as évek elején Salgótarjánban tevékenykedő Miklóssy-féle társulat is válságba jutott. A harmincas évek közepétől a Salgó­tarjáni Ipartestületben vendégszereplő fővárosi művészek előadásai jelentet­tek komolyabb művészi élményt a város lakossága számára. A Munka című hetilap 1935. január 1-i száma arról tudósít, hogy egy fővárosi kamaraszín­ház, a Thália művészei léptek fel nagy sikerrel. Ugyanez év júliusában Leho­tay Árpád és Páger Antal vendégjátékának tapsolhatott a közönség. 1936-ban Salamon Béla és társulata, Jávor Pál és Zemplényi Zoltán léptek fel. Balassa­gyarmaton a Nógrád megyei Madách Társaság tartott időközönként felolvasá­sokat, irodalmi megemlékezéseket. 57 A megye képzőművészeti, zenei élete is kezdetleges színvonalon állt. Bóna Kovács Károly, Szabó István szobrászművészek, Bátki József, Fayl Frigyes, Blanár Sándor, Kubinyi Lajos, Kimpián Aladár, Nagy Ferenc festőművészek munkásságáról olvashatunk tájékoztatást a helyi sajtóban, illetve az iskolai év­könyvben. Megemlítik Endrey László fafaragásait, Jónás Ödönné kerámiáit, Milassy Ida kézimunkáit. A művészeti élet nélkülözte a szervezett támogatást és irányítást. Alkal­mi kiállításaik jelentették a közönséggel való találkozás egyedüli lehetőségét. Számottevő hazai és külföldi sikereket csak kevesen értek el: Szabó István szobrászművész New York-i kiállításon nyert első díja volt a legnagyobb el­ismerés. Említésre méltó Farádi Veres Izabella — Nógrád megye szülöttje — alkotói tevékenysége is. 1925-ben a Műcsarnokban állította ki a palóc tájjal és népével foglalkozó művészeti alkotásait. 58 A megye irodalmi életében — a tárgyalt időszakban — Madáchhoz, Mik­száthhoz hasonló kiemelkedő alkotókkal nem találkozunk. A két világháború közötti időben részben a megyében élt, részben innen elszármazott írók, köl­tők közül ki kell emelnünk a szécsényi születésű Ágner Lajos tevékenységét, aki Ferenczy Teréz emlékezete című tanulmányával, és a Száz kínai vers fordí­tásával szerzett elismerést. Pap Dezső füleki születésű író költeményei, tárcái budapesti lapokban jelentek meg. A Balassagyarmaton született Gaál Andor a 10* 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom