Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Művelődés és sport

25, Sóshartyánban 63, Zagyvapálfalván 45, Barnában 201, Zagyvarónán 37, Litkén 48, Ipolytarnócon 28, Szandán 38, Terényben 37, Dej táron 79, Patakon 22, Karancskesziben 20, Mátraszelén 85, Kazáron 207, Bernecze-Barátiban 98, Kemencén 43, Homokterenyén 51, Mátranovákon 176, Bujákon 51, Bokor községben 14, Csitáron 35, Ilinyben 19, Érsekvadkerten 148 volt az analfabéták száma.

21 A megyében 1920-hoz képest 1930-ig jelentősen csökkent az írástudatlanok száma, s 82,6%-ról 89,3%-ra javult az írni-olvasni tudók aránya. Ez azonban még mindig alatta maradt az országos 90,4%-os átlagnak.

22 Az ellenforradalmi rendszer kulturális politikájának következményeként a munkás-paraszt származású gyermekek többsége csak az elemi iskola 4, illetve 6 osztályát végezhette el. (Az ismétlő iskola nem adott az elemi iskoláénál magasabb fokú ismereteket. — M. P.) A megye lakosságának döntő többségét kitevő kétkezi dolgozók gyermekeinek továbbtanulási lehetőségei igen korlátozottak voltak. A polgári iskolák kapui ugyan nyitva álltak a nép fiai előtt, de egyben zsákutcát is jelentettek számukra. A salgótarjáni, szécsényi, balassagyarmati és pásztói polgári iskolát is évente átlagosan csak 250—300 tanuló végezte el. Az 1930-as években a végzett 250—300 polgári iskolai tanuló jelentős többsége azonban valóban munkások, kisemberek gyermeke volt. A salgótarjáni polgári fiúiskola 1927—1928. évben végzett IV. osztályos tanulóinak származás szerinti megoszlása pl. a következő képet mutatta:

21 A megye két gimnáziumában, illetve az 1939-ben induló salgótarjáni kereskedelmi középiskolában a tanulók származás szerinti megoszlása már más képet mutat. A gimnáziumokban — a munkáslakta Salgótarjánban és a mezőgazdasági, hivatalnoki jellegű Balassagyarmaton — a munkás-paraszt tanulók aránya egyaránt 25—33% között volt, azzal az eltéréssel, hogy ezen belül Balassagyarmaton a paraszti, Salgótarjánban pedig a munkás származás volt domináló. A salgótarjáni kereskedelmi középiskolai tanulólétszámnak viszont mintegy 60%-a volt fizikai dolgozók gyermeke. E magas arány azzal volt összefüggésben, hogy a tandíj viszonylag itt volt a legalacsonyabb és a növendékek a kereskedelmi középiskola elvégzése után a család számára azonnal keresőt jelentettek.

24 Szülők foglalkozása Tanulók száma Kisbirtokos, napszámos Gazdasági tisztviselő Kisiparos, kiskereskedő Munkás Vasutas Altiszt Nyugdíjas altiszt 6 I 13 53 2 1 4