Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Művelődés és sport

alatt az idő alatt a tanítók száma is nőtt, mégpedig 483-ról 503-ra. Elég maga volt az ismétlő iskolába járók száma. Az 1928—1929-es tanévben 4212 tanuli járt általános és 3419 gazdasági továbbképzőbe.

10 Az óvodai gondozottak száma a válság éveiben is nagyjából az 20-as ével végén kialakult szinten maradt, s noha az 1 óvónőre jutó gondozottak aránya tekintve a megye az országos átlag fölé került (a megyében 1 óvónőre 63, or szagosán pedig 74 íő gondozott esett — M. P.), itt is volt visszaesés. 1938-ra I elemi iskolával gyarapodott a megye, ugyanakkor 1 óvodával, 1 iparos iskolával és 1 polgári iskolával szegényebb lett, mint 1929-ben volt.

11 A kultuszkormányzat nagy propagandát fejtett ki a polgári iskolák mel lett. Csak ebben az iskolatípusban volt lehetőség az „alsóbb néposztályok' gyermekeinek középfokú iskoláztatására. De persze — mint ismeretes — a polgári iskolákból nem vezetett út a főiskolák és egyetemek felé, ahol a vezetc értelmiséget képezték ki. A megye két gimnáziuma közül a balassagyarmati főgimnáziumot, mehj 1900-ban nyílt meg, 1921-ben Balassi Bálintról nevezték el. Ez az iskola a; 1924—1925-ös tanévtől kezdődően reálgimnáziumként működött. Tanulólétszáma változó volt. Az 1904—1905-ös tanévben tanulóink száma 356, 1924—1925ben 506, 1930—1931-ben pedig 361 volt. Az iskola tanárainak száma a 20-as években általában 15—16 fő körül mozgott.

12 Salgótarjánban 1923-ban a bánya- és ipari üzemek támogatásával létesüli a dr. Chorin Ferenc magángimnázium. Ezt 1939-ben államosították, de ugyanezen évtől kezdve a gimnázium V—VIII. osztályt már nem indított. 1939-ber Salgótarján új középiskolát kapott: 4 évfolyamos felsőkereskedelmi iskolát amely néhány év múlva kereskedelmi középiskolává alakult át.

13 A megyének állami diákotthona nem volt. Az 1934-ben a katolikus egyhá2 támogatásával Balassagyarmaton létesült szalézi fiúnevelőintézet elsősorbar a vidéki birtokosok és a hivatalnokok gyermekei elhelyezését, nevelését szolgálta.

14 Érdekes képet mutat a testi nevelést szolgáló, de csak kis részében iskolai tulajdonban levő létesítmények helyzete is. 1935-ben a megye iskolái csupán 1 iskolai tornatérrel, 3 iskolai tornateremmel és 1 sportcsarnokkal rendelkeztek.

15 A különböző címeken tervezett és megvalósított költségvetési arányok is világosan mutatják, milyen mérvű volt a kultúra támogatása. Sőt, a válság idején a kormányzat takarékossági intézkedéseket foganatosított: többek között a kulturális célokat szolgáló éves költségvetéseket nyirbálta meg. A megye állami költségvetésének teljes bemutatásához megbízható adataink nincsenek, de a megye két városának költségvetésére igen. Ezeknél azonban figyelembe kell venni, hogy a városi ellátottság sokkal jobb volt a megye falusi iskoláinak átlagánál. Következő táblázatunk a két város legfontosabb ágazatainak költségvetési előirányzatait és fedezetét mutatja be, s jelzi az állami támogatás mennyiségét (1000 pengőben kifejezve) a szükséglethez viszonyítva:

16