Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)
Nógrád megye az 1929—1933-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének időszakában (1929—1938)
most Szirákon léptették fel. Helyette a salgótarjáni körzetben Veres Zoltán főszolgabírót, földbirtokost jelölték. Maga Sztranyavszky ajánlotta Verest a városi képviselő-testületi ülésen, és kérte az önkormányzat tagjait, hogy tekintsék leendő utódát a város „helytartójának". 158 Már az előkészítés során elérték, hogy minden ellenjelölt visszalépett. Sztranyavszky március 7-i bemutatkozásán a sziráki helyi küldöttség mellett, Veressel az élen, a salgótarjáni küldöttség is részt vett és támogatta Sztranyavszky jelölését. A balassagyarmati kerületben Scitovszky Béla helyére Tahy László, miniszterelnökségi politikai államtitkárt, a drégelypalánki kerületbe (1931-ben ipolysági néven — M. P.) Tabódy Tibor helyére gróf Zichy János földbirtokost, a rétsági kerületbe Keresztes-Fischer Ferenc helyére gróf Almássy Imre földbirtokost, a szécsényi kerületbe pedig Orosdy Fülöpné helyére Mikclay József nagybérlőt jelölték. 159 A nagymarosi kerületben (1931-ben ipolyszalkai néven szerepelt — M. P.) változatlanul Karafiáth Jenő maradt a jelölt. A jelöltek — Zichy kivételével — valamennyien a NEP jelöltjei voltak. A választásokon minden jelöltet megválasztottak, s ily módon újabb négy évre biztosították a kormánypárt vezető szerepét, és saját maguk számára a képviselői kiváltságokat. A választások után összeülő képviselőház elnöke dr. Sztranyavszky Sándor lett. Ugyanakkor a főrendiházba a „nógrádi" dr. Chorin Ferenc jutott be, A választók hamar napirendre tértek a választások felett. „Nem harsognak már a fal- és dobhártya rengető ígéretek, nem borzolják a kedélyeket naponta kirobbanó izgalmak..." — írta a Munka 1935. április 13-i száma, de keserűen azt is megjegyezte, hogy a választási harc 5 millió pengőt emésztett fel. Nógrád-Hont vármegye megyei testületei külpolitikai kérdésekben is kinyilvánították véleményüket. A vármegye Törvényhatósági Bizottsága, tisztikara mindenkor aktívan támogatta a kormány olasz- és később németbarát politikáját. A Törvényhatósági Bizottságokban, képviselőtestületi üléseken 1938-ig az olasz orientáció volt erősebb, mert a megyei vezetők Mussolini tői várták a revíziós politika megvalósítását, Hitlertől egyelőre idegenkedtek. Közvetlenül München előtt még több olyan Hitler-ellenes cikk jelent meg a megyei sajtó hasábjain, ahol a szerzők elhatárolták magukat Hitler nemzeti szocializmusától. 160 Később a „területgyarapítás" után azonban megváltozott Hitlerről is a véleményük. 161 A TESZ helyi vezetősége a müncheni-egyezmény megkötése után táviratban üdvözölte Hitlert, mert „szót emelt a magyarok revíziós törekvése mellett"162 A németbarát politika hatása ezután tovább erősödött, és nemcsak a hivatalos körökben, hanem részben a dolgozók soraiban is, különösen a további „területgyarapítások" idején. 163 8 Nógrád megye története 113
