Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944 (Salgótarján, 1970)

Nógrád megye az 1929—1933-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének időszakában (1929—1938)

ki tudott szabadítani. A bíróság azonban a letartóztatottak közül így is negyven főt ítélt különböző időtartamú fegyház- és fogházbüntetésre,

117 Az 1932. október 15-i tárgyaláson a budapesti királyi főügyész, Baróthy Pál emelt vádat (egyéb forrásanyag híján idézzük a KMP Kerületi Bizottsága tevékenységéről szóló vádiratot — M. P.). „A baglyasaljai és kisterenyei csendőrőrsnek egyidejűleg lefolytatott nyomozása Salgótarján vidékén az 1931. évben újra megindult kommunista szervezkedés részleteit derítette ki. A Baglyasalja, Somoskőújfalu, Salgótarján, Kisterenye és annak környékén fekvő községekre kiterjedő szervezkedés irányítói a mozgalomból már ismert és ismételten eljárás alatt álló egyének voltak — nevezetesen Kakuk József, Eppich Ede, Kubrovszky Rezső és Furák András, akik a Baglyasalján működő Kerület organizációját végezték, mint kerületi bizottsági tagok, a kisterenyei szervezkedésnek pedig Domonkos Ferenc és Szomszéd József voltak a megindítói és vezetői. Számos sejtet sikerült összehozniok és működésben tartaniok. Kiépítették a budapesti szervekkel való összeköttetést és az onnan szerzett illegális sajtót az alsóbb szervekhez irányították. Kerületi bizottsági üléseken beszélték meg a szervezkedés előbbrevitelét célzó teendőket és ellenőrizték az alsóbb szervek munkáját. A többi gyanúsított, mint beszervezett sejttag, illetve szimpatizáns a sejtek és körzetek működésében vett részt, tagtoborzó tevékenységet fejtett ki és az illegális sajtó közvetítésében, terjesztésében tevékenykedett. Hruz József és társai pozitív tevékenységgel nem mozdították ugyan elő a szervezkedést, azonban arról agitáció révén hitelt érdemlően tudomást szereztek, feljelentést tenni pedig elmulasztottak. A nyomozati előadásokat kiegészítik a gyanúsítottaknál nagy számban lefoglalt bűnjelek. A Társadalmi Szemlén és más kiadványokon kívül illegális kommunista sajtótermékek találtattak és foglaltattak le a következőknél: Eppich Ede, Edelényi Károly, Ihracska Ferenc, Miklós Gáspár, Szabó Pál, Baranyai István, Balázs Ferenc, Varga Péter, Sulyok Sándor, Kiss Géczi János, Zeke János, Licskó Lajos, Kovács Ferenc, Hoffman Pál, Németh Gyula, Révai János, Katona Gyula, Fazekas Sándor, Vincze Kálmán, Lengyel tusi István, Szeberényi István, Domonkos Ferenc, Szomszéd Károly. A vád tehát indokolt. Az előzetes letartóztatás fenntartását az elrendelés változatlan igazolja."

118 A párt a nógrádi iparmedencében az 1932-es letartóztatások ellenére sem szűnt meg létezni. A szabadlábon maradt párttagok munkához láttak. Olyanok, akiket a hatóság nem tudott felfedni, s akik ezért elkerülték a lebukást, vagy olyanok, akik eddig szimpatizálók voltak s most kérték felvételüket a pártba. A letartóztatásokat követően ismét bekapcsolódott a pártmunkába Németh Gyula és Révai János. Rajtuk kívül a csendőr szárnyparacsnokság jelentése szerint Pál Ferenc, Svanter Béla, Papp Imre, Kupka József, Petrics János, Latos Ferenc, Kerekes Sándor, ifj. és id. Oczel János, Targos Jakab és Targos Árpád végeztek jelentősebb illegális tevékenységet.

119 A szabadlábon maradt párttagok élső feladata volt, hogy újjáalakítsák a KMP Kerületi Bizottságát. Közel egy éves előkészítés után, 1933-ban ez meg is történt. Az iparmedence kommunista mozgalmát irányító bizottság élén most Nagy József, Kakuk Pál és Rátkai Tibor álltak.

120