Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)

A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21—augusztus 1.

kör kialakítására. A megye mozgalmi szempontból „elhanyagoltabb" részén is megvoltak a politikai feltételek ahhoz, hogy a földművesek, katonák nagy számban csatlakozzanak a forradalmi munkásmozgalomhoz. A balassagyarmati szocialista-kommunista pártcsoport vezetősége agitációs tevékenységét az eddig kevésbé szervezett társadalmi rétegekre is kiterjesztette. Nagy erőfeszítéseket tettek a nők szervezeti életének kibontakoztatására, a nőegyesület megszervezése érdekében. Június 23-án a dolgozó nők képviselői megválasztották direktóriumukat, amelynek tagja lett: Szlávik Imréné tanítónő, Kiss Gyuláné, Kiss Aranka, Fischerné Weisz Sári, Kozma Jenőné, Benedek Béláné és a később reakcióssá vált Mollinári Gizella.

159 A szervezkedés elsősorban az értelmiségi és a munkásnők egy részére terjedt ki, újabb csoportokat azonban nem tudtak a közösségi életbe bevonni. Figyelemre méltó volt a kommunista irányítású Gyermekbarát Egyesület kezdeti tevékenysége is Balassagyarmaton. Az egyesület feladata volt a tanulók — iskolai oktatásán kívüli — új szellemű nevelésének segítése. E célból mindenekelőtt a természettudományos ismeretek gyarapítására fordítottak gondot, s több kirándulást rendeztek a proletárgyerekek számára.

190 Az ifjúmunkások szervezetei is segítséget kaptak a balassagyarmati párttitkárságtól. A volt katolikus legényegylet helyiségeiben helyezték el a kommunista érzelmű fiatal munkásokat, ahol lehetőséget teremtettek számukra az új típusú társasélet kialakítására. Kis előadói pódiumot építettek, és önképzési törekvésüket sokféleképpen támogatták.

191 A szocialista társadalom szükségleteihez igazították, és ebből a szempontból újították fel a szakszervezetek tevékenységét is. A szakszervezetek vezetésével Balassagyarmaton Jávor Gézát, a vasasok elnökét bízták meg. Célkitűzésük az volt, hogy a megyeszékhely munkásainak politikai egységét megteremtsék, s mozgósítsák a feladatok teljesítésére. Ezt kívánták elősegíteni a szakszervezeti otthon létrehozásával is. „A szakszervezeti élet eddig azért volt olyan zilált — olvasható —, azért volt olyan vértelen, azért volt olyan nem számottevő, mert nem látták egymást a szervezett munkások tömegei. Ezt akarja (ti. az egységet) megteremteni a szakszervezeti otthonnal a párttitkárság."

192 A pártvezetőség erőfeszítései nyomán különösen az építőmunkások szervezeti élete újhodott meg az egész megyében. Balassagyarmaton, Szécsényben, Salgótarjánban újjáalakított csoportjaikban folytatták szervezeti életüket. A balassagyarmati építőmunkások, a pártélet egységének hangsúlyozása mellett, egy akarattal léptek be a szocialista-kommunista pártba.

193 Ugyanakkor több szakterület önálló szervezeti élete is kibontakozott ebben az időben. így az orvosoké is, akik dr. Sajó Lajos elnök vezetésével még áprilisban megalakították szakszervezetüket.

194 Ezek a tények is bizonyítják, hogy a politikai élet a hadisikerek nyomán fellendült, sok új elemmel gazdagodott. Jóllehet a különböző ellentmondások sem a megyei vezetésben, sem a tömegek tudatában nem oldódtak fel. A harcok folytatása miatt a lakosság, a vezetők vállára igen sok gond nehezedett továbbra is. Az irányítási munka segítésére politikai biztosak érkeztek a megyébe. Június 7-én Nógrád megye új népbiztosa, Frank Imre vasúti tisztviselő Balassagyarmaton megkezdte munkáját. Első feladatként végezte el a megyében tevékenykedő sokféle politikai biztos kinevezésének felülvizsgála-