Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)
A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21—augusztus 1.
A kósza híreszteléseknek azonban nem akart vége szakadni. A reakció újabb és újabb területeket választott célpontul, s a kötvények elértéktelenedéséről, a háztartásokban hizlalt sertések rekvirálásáról szóló álhírei rontották a közhangulatot, fokozták a bizonytalanságot, gyengítették a Tanácsköztársaság iránti bizalmat. 44 A FÖLDESŰRI ÉS TŐKÉS TULAJDON KISAJÁTÍTÁSA Március 25-én jelent meg a Forradalmi Kormányzótanács rendelete, amellyel a húsznál több munkást foglalkoztató ipari, bánya- és közlekedési üzemek köztulajdonba mentek át. A rendelet a proletariátus kezébe adta az üzemeket. A köztulajdonba vett üzemek élére titkosan választott üzemi tanácsok kerültek, és a termelés irányítására központilag rendelték ki az egész proletariátus érdekeit képviselő biztosokat. Az első üzemi tanács már március 21-én megalakul!; a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaságnál Juhász István lakatosnak, a bányánál dolgozó iparosok főbizalmijának a vezetésével. Tagjai nagyrészt az aknák bizalmijaiból kerültek ki. Első feladatként hajtotta végre az üzemi tanács a társulat szocializálását, melynek során a bánya volt „vezetőit a rendelkezési jogtól megfosztotta". 4 '' A szakigazgatási feladatok ellátására a2 üzemvezető mérnököt meghagyták a helyén, azonban munkáját ellenőrizték. „A műszaki termelés biztos, akinek, valamint az ellenőrző munkástanácsnak az igazgatás minden ténykedésében befolyása volt, s ezek együttesen minden be és kifutó iratot aláírásukkal ellenjegyeztek." 40 A salgótarjáni acélgyárban április 1-én alakult meg az üzemi tanács, amelynek tagja volt: Dénes Gusztáv, Hack Gyula, Kakuk Gábor, Kominek Lajos, Kökény János, Puskás Ágoston és Liptay B. Jenő. A tanács megalakulásakor határozatot hozott; az igazgató, Jónásch Antal leváltására, és gondoskodott, az üzemi termelés fennakadás nélküli irányításáról. Az üzem közvetlen irányítását háromtagú (Hack Gyula acélöntő, Puskás Ágoston lakatos és Kakuk Gábor lakatos) direktórium végezte, és intézte a termelési biztossal, Liptay B. Jenővel együtt a gyár összes ügyeit. A direktórium elnöke Hack Gyula, régi szociáldemokrata vezető lett. Az üzemi tanács a rend, a termelési fegyelem biztosítására fegyelmi bizottságot hozott létre, amelynek tagja, volt: Kominek Lajos, Kökény János, Liptay B. Jenő, Dénes Gusztáv. A tanács tagjai nemcsak az üzem gazdasági működésével foglalkoztak, hanem a hamis jelentések, a szabotázsakciók megakadályozására igyekeztek mindent elkövetni, és az ellenőrzésnek korábban ismeretlen, új formáit és eszközeit is felhasználták. 47 A nehéz gazdasági helyzetben jelentős feladat hárult az üzemi tanácsra. A munkaerőhiányt a női dolgozók alkalmazásával sem sikerült felszámolni, ezért szakképzetlen munkásokkal enyhítették a termelési gondokat. E munkások betanítása újabb erőfeszítéseket igényelt. Az üzemi tanács első intézkedései közötti kell megemlítenünk a fizetés és munkabér rendezésére hozott határozatot. A bérszint megállapítása nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból iss jelentős volt. A javaslatot Hack Gyula elnök terjesztette be, amelyben „kéri, hogy állapíttassék meg egy bizonyos minimum, mely szerint a bérfizetések már 16* 243
