Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)

A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21—augusztus 1.

A FORRADALMI TÖRVÉNYSZÉKEK TEVÉKENYSÉGE A tanácskormány az új típusú törvénykezés bevezetésével megszüntette e téren is a volt uralkodó osztályok monopóliumát. A törvényszékek feladatául a proletárállam támogatását, a belső rend biztosítását jelölte meg. A rendelet nyomán Balassagyarmaton és Salgótarjánban alakultak meg a forradalmi törvényszékek. Balassagyarmaton Kletzár Lajos lett a törvényszék elnöke, aki azelőtt törvényszéki bíró volt. Tagjául Kiss Gyula nyomdászt és Fogarassy Józsefet, jegyzőjéül Zana Lajos asztalost jelölték ki, vádbiztosául pedig Ébneth Lajos államügyészt.

32 Á szénmedence központjában a törvényszék elnöke Fajd József bányász, tagjai Oczel János acélgyári munkás és Lázár Endre voltak, vádbiztosa pedig dr. Varga Kálmán. Mikovinyi Jenő járásbírót — aki a helyi nemzeti tanács elnöke volt — mint jogi szakértőt alkalmazták.

33 A forradalmi tömegek a balassagyarmati törvényszék összetételével nem voltak megelégedve, ezért azt májusban a direktórium rendelettel átszervezte: „mivel a kommunista államban nincs szükség a jogászok agyafúrt gondolkodására — írja a rendelet —, a proletárdiktatúra a forradalmi törvényszéket átszervezi, melynek tagjai csak proletárok lehetnek, jogászok csak előadókul alkalmazhatók." 34 A rendelkezéseknek megfelelően a munkástanács május 23-i ülésén az építőmunkások, a nyomdászok, az értelmiség és a háztartási alkalmazottak képviselőit küldték a törvényszék munkájának forradalmi szellemben való fejlesztésére.

35 Az ítélethozó testületek munkáját a Vörös őrség megyei parancsnoksága több ízben elmarasztalta. Nem tartotta megfelelőnek a rémhírterjesztők, a suttogó propaganda megfékezésére foganatosított intézkedéseket. A törvényszékek munkája általában csak a közrend elleni kisebb vétségek megbüntetésére terjedt ki. így a garázdálkodó elemek, a fegyverhasználattal visszaélő katonák megfékezésére, a tolvajlások, lopások miatt hoztak elmarasztaló ítéleteket: Balázs Józsefet a fegyvertilalom megszegése miatt 2 havi fegyházp és 50 korona pénzbüntetésre, Hegedűs Istvánt a fegyvertilalom megszegésé miatt 15 napi fegyházra, Gazsi Jánost lopás miatt 2 évi börtönre ítélték; Berki János fiatalkorút lopásért intézetbe küldték; Holács Antalt és feleségét kihágásért fejenként 200 koronára, Molnár Jánost a fegyvertilalom megszegéséért három havi fegyházra és 100 korona pénzbüntetésre. Palásti Istvánt ugyanezért egy havi fegyházra és 50 koronára büntették meg.

36 A bírósági ítéletek bizonyítják, hogy a szesztilalomra hozott — egyébként elhibázott — rendeletet kevesen tartották meg. Sok per foglalkozott a tilalom megszegőinek megbüntetésével. A balassagyarmati törvényszék pl. „Benőcz Ferencnét szesztilalom áthágásáért 1000 korona pénzbüntetésre, Kmell Emmát ugyanezért 100 korona pénzbüntetésre" ítélte. A szesztüalom nyilvános megszegői ellen külön rendeletet is hoztak: „Miután ismételten fordul elő, hogy az utcákon részeg egyének járnak, a Vörös őrség és a vármegyei direktórium újból nyomatékosan hangoztatja, hogy a szesztilalom áthágóival szemben a legkérlelhetetlenebbül fog eljárni." A törvényszékek munkájáról a forrásanyag nagyon hiányos volta miatt csak keveset tudunk. Az egyes ítéletekről csak a korabeli sajtó alapján vannak bizonyos ismereteink, e testületek belső munkájáról, egy-egy ítélet születéséről, indoklásáról nem rendelkezünk adatokkal. A nép és a katonaság egynkét eset16 Nógrád megye története 241