Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)

Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom győzelme

nos acélgyári kőműves, dr. Gádor Ferenc ügyvéd, továbbá Ujj István és Jónáseh Ödön.

6 A már említett szociáldemokrata indítványt azonban a tanácsok megalakulásáról szóló rendeletre való hivatkozással, Pollatsek Ármin ügyvéd javaslatára, elvetették. A forradalom hírét követően Nógrádszakái, Mátranovák, Karanesberény, Lapujtő és más falvak szegényei a kastélyok és uradalmak, a kereskedők és zsírosparasztok vagyona ellen fordultak. November 1-én Pásztón tüntetéssel és felvonulással ünnepelték a forradalmat.

7 Rimócon 50—100 fegyveres katona megtámadta a csendőrséget. A dorogháziak a báró Solymosi-féle uradalom élelmiszer-készletét és állatállományát foglalták le, sajátították ki.

8 A községek vezetői vagy a balassagyarmati nemzeti tanács távirataiból értesültek a helyi nemzeti tanácsok megalakulásának szükségességéről, vagy — mint például Érsek vadkerten, Nőtincsen, Bérceién, Bujákon, Rétságon, Szirákon — a csendőrőrsöktől szereztek tudomást a forradalom budapesti győzelméről. A csendőrőrsökkel a csendőr szárnyparancsnokság közölte, hogy a „folyó évi 20571 számú szárnyparancs folytán a nemzeti tanács a hatalmat átvette", s a „hazatérő katonákkal szemben semmiféle megtorló intézkedés nem teendő". Az utasítás nyomán kialakult helyzet a nemzeti tanácsok működéséhez kedvező feltételeket teremtett, és vezetőiknek lehetősége nyílt az első intézkedések megtételére.

9 A salgótarjáni munkásképviselők a tanács november 4-i ülésén keresztülvitték, hogy a nemzeti tanács járási felügyeletének kiterjesztését, a községi nemzeti tanácsok szervezését a szociáldemokrata pártra bízzák.

10 A Nemtiben, Kisterenyén, Kisbárkányban, Nagybárkányban, Sámsonházán, Mátraszőllősön, Kazáron, Vizsláson megalakult nemzeti tanácsok vezetői a bányászok, munkások közül kerültek ki. Másként alakult meg Szécsényben, november 3-án a nemzeti tanács, Popovics János kereskedő vezetésével. A szécsényi demokratikus érzelmű vezetőknek nemcsak a volt járási közigazgatási szervekkel, hanem a ferences kolostor szerzeteseinek, különösen Virág Venánc házfőnöknek a politikai hatásával is meg kellett küzdeniük. A házfőnök politikai befolyása olyan jelentős volt, hogy a nemzeti tanács az ő kezébe tette le az esküt.

11 A balassagyarmati nemzeti tanács programjában a korszak politikai célkitűzései fogalmazódtak meg. Ez a program elsősorban a független kormányzati rendszer kialakítását, kiépítését, a választójogi reform megvalósítását, sajtó-, gyülekezési és szólásszabadságot, továbbá radikális birtokpolitikát követelt. Ezenkívül a programban jelentős helyet kaptak nemzeti függetlenségünk biztosításának olyan követelései, mint például a Habsburgoktól való elszakadás, az önálló nemzeti és németellenes külpolitika.

12 A megalakult polgári demokratikus szervek első politikai akciója közé tartozott a vármegyei vezető réteg legreakciósabb elemeinek: Krúdy Ferenc aljegyzőnek, Paczolay Zoltán tiszti főügyésznek, Bálás Barna balassagyarmati, Baross Árpád szécsényi, Ivánka László sziráki főszolgabírónak az eltávolítása. Az eltávolítás demokratikus vonásait abban kell látnunk, hogy elsősorban a háború időszakában elkövetett erőszakoskodások miatt kellett hivatali tisztségükről lemondaniuk. A kirívó igazságtalanságot elkövető hivatalnokokkal szem-