Egészségügy, szociális gondoskodás, sportirányítás 1950-1970 - Dokumentumok a Nógrád megyei tanácsok működéséhez 1950-1970 II. Nógrád megye tanácsai az emberért (Salgótarján, 1979)

DOKUMENTUMOK - II. Szociális gondoskodás

van valamilyen formában foglalkoztatva. Ez a szám csak a férfiakra vonatkozik. A nők, egy-kettő kivételével általában nem dolgoznak, illetve nincsenek munkaviszonyban. A férfiak egy része hivatásos zenész, bár nincs mindegyik akalmazásban. Másik részük alkalmi zenélést vállal. De találunk közöttük építkezésnél segédmunkásokat, hivatalsegédet és MÁV-alkalmazottat. Cigánydolgozókat találunk még a következő munkahelyeken: Épületszerelő Vállalat 5 fő, Vegyesipari és Javító Vállalat 3 fő, Bútorgyártó Vállalat 2 fő, köztisztasági részleg 5 fő Vas és műszaki Vállalat 1 fő, földművesszövetkezet 6 fő, útfenntartó vállalat 1 fő, ingatlankezelő vállalat 3 fő, kórház 7 fő, dobozgyár 1 fő, MÁVAUT 1 fő, MÁV 1 fő, betongyártó vállalat 1 fő, műanyag ktsz 1 fő, tsz 4 fő, Rákóczi iskola 2 fő, húsipari vállalat 1 fő, összesen 45 fő. Nem számítom munkaviszonyban levőnek a maszek alapon tollat, rongyot gyűjtőket, mert ez náluk nem állandó jellegű, hanem időszerű foglalkozás. Egyrészük — és ezek helyzete a legszomorúbb — kupeckedéssel, lopással, csavargással foglalkozik... Lakáskörülményeik : Általános megállapításként elmondhatjuk, hogy lakásviszonyaik tűrhetetlen képet mutatnak. Már külsőleg is megmutatkozik abban, hogy a lakás környéke piszkos, rendetlen. Az épületek általában düledczőben vannak. Javításokat egyáltalán nem eszközölnek, sőt gyakran tapasztalható, hogy tudatosan rongálják az épületet. Különös tekintettel itt a gyermekekre. A lakásuk belsejére szintén a rendetlenség és elhanyagoltság a jellemző. Bútorzatuk alig van, ugyancsak ágyneműjük is. Sok helyütt rongyokkal takaróznak, s ezek is piszkosak. Általános megállapítás, hogy nem szeretnek tisztálkodni, gyermekeiket sem tartják rendben. Egyrészük kunyhóban él. Jellemző, hogy egy-egy lakásban több család él (testvérek vagy rokonok) és számuk több helyen meghaladja a 10—12 személyt. A város területén nagyobb számban élnek főleg a Zsák utcában, Bíró János utcában, Báthory u., Mikszáth K. u., Thököly u., Nádor u., Baltik F. u., Patvarci u., és a Vár utcában, valamint az OFB földeken a teknővájó cigányok. Helyes az az irányzat, hogy a lehetőségekhez mérten a város belterületén lakáshoz juttatjuk őket. Annak ellenére, hogy a lakásügyi hivatal egy-egy családnak javított is helyzetén, — akkor a környező falvakból rokonaikat, ismerőseiket becsempészték a városba, hogy újabb igényekkel léphessenek fel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a város által juttatott lakásokban emberibb módon élnek és hatással van rájuk a kultúrált környezet. Amennyiben jobb lakáskörülményekhez jutnak, jobban be tudnak illeszkedni a társadalmi életbe és ezzel a munkához való viszonyuk és életmódjuk is megváltozik. Szociális és kulturális életük: Szociális körülményeik k'tségbeejtőek. Ennek fő oka, hogy csak kis részük dolgozik. Többségükben kéregetésből és sok esetben lopásból élnek. Azok, akik rendszeres fizetéssel rendelkeznek is, állandó nélkülözésben élnek. Ez annak tudható be, hogy nem ismerik a beosztást, amikor pénz van, egy-két nap alatt elverik, jobbnál-jobb ételeket vesznek és nagymennyiségű szeszesitalt fogyasztanak. A szociális körülményeket