Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Csáki Károly: Mikszáth Kálmán Selmecbányái diákéveiről. Az újabb Mikszáth-kutatások eredményei

szatérünk. A kutató a születési dátum elírására is rámutat. Mikszáth születési idejét ugyanis többször jegyezték be tévesen. Az első négy osztályban 1847. május 20-a, az ötödikben és a hatodikban pedig 1846. január 14-e szerepel. Mint köztudott, a helyes dátum: 1847. január 16. A családi felemelkedés tényeit, illetve a társadalmi állásra vonatkozó bejegyzéseket összegezve megállapítható, hogy Mikszáth édesapját, Jánost „az ötvesen években ,iparos'-nak, 1860-tól kezdve azonban már ,gazdá'-nak nevezték."

6 Mikszáth tanulmányai kapcsán Rejtő megállapítja, hogy az „első osztályban és részben a második osztályban tapasztalható gyengébb előmenetel nem annyira a kisdiák szorgalmának hiányát jelzi, inkább előtanulmányainak alacsony fokát". Rejtő ezért elsősorban Tusnay Andrást, a szklabonyai rektort marasztalja el, aki „nagyon-nagyon gyengén látta el tudományokkal diákjait".

7 Azt hiszem, Tusnayról Rejtő is elsősorban Mikszáth írásaiból értesült. Azokban emlegeti ugyanis az író, hogy Tusnay csak nehezen tanította őt meg a betűvetésre. Ám Véber Károly, az író egyik monográfusa 1986-ban már így írt ezzel kapcsolatban: „A szorgos kutatók azóta kiderítették, hogy ilyen nevű tanító nem is volt Szklabonyán, sőt egy ideig magyar nyelvű tanítás sem folyt az iskolában. Mari húga Gyarmatra járt elemibe, egyesek azt gyanítják, Mikszáthot is oda járatták, írásaiban azonban ezt sohasem emlegeti. Valószínű, hogy valami házitanító-féle foglalkozott vele. Az bizonyos, hogy a rimaszombati gimnáziumban eleinte igen gyenge eredméo nyéket ért el." A balassagyarmati elemi iskola látogatására vonatkozó utalást más tanulmányban is találunk. Szabó Károly irodalomtörténész egyik munkájába például az alábbiakat olvassuk: „Arról nem nagyon beszélnek (...), hogy az elemi első osztályát itt járta a mostani Petőfi Általános Iskolában. Öt is, meg húgát is az édesanyja küldte Balassagyarmatra, hogy az evangélikus iskolában kezdjék meg tanulmányaikat."

9 Sajnos, Szabó Károly állításait írásában nem támasztja alá megfelelő dokumentumokkal. Véber Károly állításával pedig Praznovszky Mihály közlését lehetne ütköztetni. Ö a szklabonyai anyagkönyvekben való betekintés után így ír: „S feltűnik az anyakönyvben a tanító neve is, 1855-ben hívták keresztapának Tuschnay (így!) Andrást 'ludidirector Szklabonyiensi'-t egy férj nélküli hajadon gyermekéhez."

10 Mikszáth írásaira egyébként jellemző, hogy azokban sokszor tudatosan elferdített személy- és helynevekkel találkozhatunk. A pontos azonosítás így csak alapos munka eredménye lehet; az adatok és tények aprólékos összevetésén alapulhat. Mi viszont most elsősorban Rejtő Mikszáth-tanulmányairól és saját kutatásainkról szeretnénk részletesebben szólni. A Mikszáth Kálmán és Selmecbánya című 6. Uo. 37. p. 7. Uo. 38. p. 8. Véber K. 1986. 18. p. 9. Dr. Szabó K. 1979/1. 10. Praznovszky M. 1991. 79. p.