Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Csáki Károly: Mikszáth Kálmán Selmecbányái diákéveiről. Az újabb Mikszáth-kutatások eredményei

NAGY IVÁN TÖRTÉNETI KÖR ÉVKÖNYV 1996 Csáki Károly MIKSZÁTH KÁLMÁN SELMECBÁNYÁI DIÁKÉVEIRŐL Az újabb Mikszáth-kutatások eredményei Köztudott, hogy középiskolai tanulmányait Mikszáth Rimaszombaton, az Egyesült Protestáns Gimnáziumban és Selmecbányán, az Evangélikus Líceumban végezte. Az itt töltött éveket Rejtő István dolgozta fel megfelelő alapossággal. Különösen rima­szombati vonatkozású kutatásai voltak eredményesek. Munkája az ötvenes években könyv alakban is megjelent. 1 Selmecbányái kutatásainak eredményeiről először a Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyvében "értekezett. 2 Ez a munka nem járt teljes sikerrel, s több problematikus kérdést megválaszolatlanul hagyott. A témát azonban továbbra is napirenden tartot­ta; a hiányosságokat a Mikszáth Kálmán összes művei című kritikai kiadás 38. kö­tetében, illetve annak jegyzeteiben egészítette ki újabb adatokkal. 3 Lényegében ez az írás jelent meg néhány évvel később a Mikszáthiáda című kiadványban is. 4 Közben jómagam is végeztem kutatásokat a Selmecbányái Evangélikus Egyház Levéltárá­ban, ahol több olyan eredeti dokumentumot találtam, melyekhez Rejtőnek nem sike­rült hozzájutnia. Az alábbiakban tulajdonképpen a két kutatásról számolok be, ösz­szevetve és kiegészítve azok eredményeit. Mielőtt azonban ezek részleteivel foglal­koznánk, lássuk röviden a rimaszombati kutatómunka eredményeit. Tanulmányában a szerző számos értékes dokumentumot tesz közzé: többek közt az író osztálykönyvi adatait, az iskola nyomtatott Értesítőinek legfontosabb anyagát, Mikszáth önképzőköri munkáinak egy részét, valamint néhány levelét. Az osztályozókönyvek Mikszáthra vonatkozó adatait vizsgálva Rejtő egy-egy "kö­vetkeztetést is levon. Például az író vezetéknevének írott alakjaira hívja fel a figyel­met. Az első osztályban ugyanis még „Mixát"-ot írtak a naplóban, ám a hatodikban már a „Mikszáth" alak fordul elő. „Ebből arra a feltételezésre juthatunk, hogy az 1862-es év táján már felbukkan a név végleges alakja" - állapítja meg Rejtő István. 5 Annak tisztázásához, hogy mindez azért nem ennyire egyöntetű, később még visz­1. Rejtői. 1959. 2. Rejtői. 1982. 3. Rejtői. 1985. 4. Rejtői. 1992. 5. Rejtői. 1959. 36. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom