Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)
Reiter László: „Nógrád a Köz Ügyért". Források a vármegyeháza történetéhez
A HONMŰVÉSZ TUDÓSÍTÁSA A BALASSAGYARMATI VÁRMEGYEHÁZA MEGNYITÁSÁRÓL 1835. november Balassa-Gyarmath örömünnepé Az örömünnepet megelőző napon, október 18-án várták Nógrád vármegye statusai nagyméltóságú gróf Keglevich Gábor 16 főispán urat, koronaőr ő exelenciáját, ki Pétervásárról, miután a megye keblében Kis Terenyére ért volna, tovább Karancsságban, Endrefalván és Hugyagon a megyei küldöttségektől üdvözöltetvén, mindkét rendbeli bandérium előlovaglása mellett délután két óra tájban, mozsarak ropogása és egymást felváltó „éljen" kiáltások között, Balassa-Gyarmathon nagytiszteletű Bekker János 17 vadkerti alesperes úr szónoksága mellett a vármegyei csinos új épületben közörömmel fogadtatott. - Ugyan ezen estén vevénk részt a megye statusai által ide különösen meghívott miskolczi magyar színész társaság 18 által a megyének ideigleni termében adatott 5 felvonásos mulatságos vitézi színdarabban. Ezen inneplésre meg valának híva kedvelt Dérynénk, 19 Bartha 20 és Telepi 21 urak is a budai színész társaságnak előkelőbb tagjai. Az utóbb említettnek művészi keze által készültek a csinos díszítmények. A függönyök világos kék szinűek, a közép kárpiton látható az újonan épült vármegye háza. - Nézőink a sáros idő és egy pengő forintos bemeneti díj dacára elegen voltak, de mégse tölték be a nézőtermet. A darab amely adatott a „Bársony czipő" ezen előjátékkal „Zulima." Október 19-én reggel az örömünnep napján mindenki az újan épült vármegyeházához sereglett. - Áll ezen épület a mezővárosnak északi részén 28 ablaknyi hosszúságú kiterjedésben egészen megújítva. Közepe, mely az egésznek két szárnyánál magosb, magába foglalja a nagy termet, fönt látszik két oroszlántól tartva a megyének aranyozott czímere s egy pánczélos s egészen vasba öltözött vitéz jobbjában fölemelt kardot, baljában pedig magyarország czímerét tartó, ezen aláírással: „Nógrád a köz ügyért" - A kapu alatt két részen tagos és jól ízlésű sorompóval korlátozott lépcsők vezetnek fel a terem előcsarnokához, mellyben pompás két felé nyíló ajtó kínálkozik. A terem igen tágas s csaknem négyszegű alakban épült, télen 16. Gróf Keglevich Gábor 1828-42 között Nógrád vármegye főispánja. 17. Bekker János (érsek)vadkerti alesperes, ide tartozott a balassagyarmati plébánia. 18. A miskolci új színház 1823. augusztus 24-én nyílt meg, magyar társulat számára elsőként az országban. 19. Déryné Széppataki Róza a pesti színház szopránénekes színésznője. 20. Bartha János az operákban basszusénekesként lépett fel. 21. Telepi György komikus, aki foglalkozott színpadi díszletek tervezésével, készítésével is.
