Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)
Praznovszky Mihály: Drégely ostroma 1552-ben
De vajon biztosak lehettek-e Szondyék a kósza hírekben? Az események végül is őket igazolták. A lesvetésen elfogott törökök ellenőrizhetetlen információin kívül híreket kaphattak menekülőktől, bujkálóktól, vándorló s új otthont kereső végvári vitézektől. Mindez bizonytalan, ám döntően segítette őket a helyes felismerésben katonai múltjuk, tapasztalatuk, harci érzékük. Ezt nem csalhatta meg, nem csaphatta be a törökök semmilyen megtévesztő manővere. Pedig arra ekkor bőven volt példa. Az 1552-es év fenyegető hírekkel kezdődött. Elterjedt, hogy Szulejmán szultán maga indul Erdély ellen. Más hírek szerint nem áll meg itt, hanem elfoglalja Egert, majd a bányavárosokat s végül Bécs ellen fordul. Újabb beszámolók komoly török előkészületekről adtak számot Szendrőnél, Belgrádnál vagy a hódoltságban. A nagy ijedelem miatt, de még inkább a megfontolt és átgondolt védekezés érdekében február 22-én Pozsonyban országgyűlés kezdődött, amelyen elsősorban a hadi készülődés részleteiről volt szó. Miközben március végéig a magyar rendek tanácskoztak a Szeged felszabadítására indított hadjárat, elsősorban a hajdúk fékezhetetlensége miatt szégyenletes kudarcot vallott, sőt egyenesen tragikus végkifejletet ért meg, amikor Ali budai pasa szétverte az ostromlókat. A török sikerek ezután a Dunántúlon folytatódtak. Hadim Ali budai pasa elsőként Veszprém ellen indult, március végén. (Ekkor pedig a magyaroknak olyan hírük volt, hogy a pasa inkább a Hont-Nógrád megyei várak és bányavárosok ellen fordul.) Június 1-én már elfoglalták a komoly erősséget a védők gyáva, zabolátlan magatartása miatt. Mindezek az akciók Temesvár elfoglalását készítették elő. Az elterelő és sajnos nem eredménytelen hadműveletek Ali pasa vezérletével Veszprém és a nógrádi várak ellen irányultak. Egy másik támadás a Havasföldről és Moldvából indítva lekötötte Castaldo tábornok figyelmét és seregét Erdélyben. Egy harmadik török sereg pedig Nyugat-Horvátország ellen indult. így vált lehetővé a hadjárat valódi céljának sikeres elérése: Ahmed pasa megostromolta és elfoglalta Temesvárt s ezzel a Temes vidék ura lett. Június 28-án érkezett meg a vár alá a török sereg. Egy hónap múltán július 27-én vonult ki Losonczi István az addig hősiesen védett várból idegen katonái árulása miatt s lett ő maga is a hitszegő törökök áldozata. 97 Ez idő alatt esett el Drégely vára is és haltak meg hős védői. Pedig az ostrom előtt az a hír járta, hogy Ali pasa a veszprémi győzelem után Szolnok és Eger megvívására készül. Ennek megfelelően a császári hadak egy részét, az erősítést ebbe a térségbe küldték. Ali pasa azonban miként arra a drégelyiek számítottak, Nógrád és Hont felé indult el, elsőként Drégelyt véve ostrom alá. Végső célja mindenképpen a bányavárosok elérése volt, de oda sem Léva felé, sem Eger felé nem indulhatott. Az út csak Drégelyen keresztül vezetett. 97. Az 1551-1552-es várháborúk részletes feldolgozását Szántó Imre végezte idézett művében. 75-153. p.
