Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)
Pálmány Béla: A végvár-mezővárostól a városig. Balassagyarmat polgári fejlődése az újkorban 1552-1870
hoz, de Szobokon további szántókat, réteket is müveitek, a várossal szembeni hegyen, Illésiben (ma Szlovákgyarmat, Slovenské Darmoty) pedig a szőleiket kapálták. E birtokok Hont megyében feküdtek és ez az összeírás nem maradt meg. Végül a lakosok a bányavárosokat jelölték meg gabonatermésük értékesítési helyeként, kiemelve, hogy nehéz, fáradságos az út és megesik, hogy az áru alacsonyabb áron értékesíthető, mint otthon. 45 A telkes gazdák, zsellérek és félig paraszt kézművesek lakta mezőváros úrbéri viszonyai az 1711-1870 közötti másfélszáz esztendő legfőbb „helyi politikai" kérdését, egyúttal a városiasodás jogi feltétel rendszerét képezték. Mind a Balassa, mind a Zichy földesurak többször is megerősítették az 1690-ben kötött telepítési örökszerződést (1719, 1734, 1741), de kisebb új szolgáltatásokra is rávették a városiakat. A Balassa urak részén az 1750-es években a 19 házhely után 18 rhénes forint cenzust, az érsekségnek a dézsmaváltságért (pro subsidio pactatae Xmae) 33 rhénes forint 37 krajcárt adtak. A vetéssel rendelkező összes lakos 5 dénárt a csirke ajándék megváltása fejében továbbá a méhkasok és bárányok szaporulatának kilencedét szolgálta. A szőlőbirtokosok 10-10 dénárt fizettek. A kézművesek, görög és zsidó kereskedők vagy az uradalom által épített házakba költöztek, vagy urasági majorföldeken építettek maguknak hajlékot, így viszonyuk a földesurakhoz nem úrbéres, hanem cenzualista volt, ami később sok problémát okozott nekik. 46 A Nógrádban 1770-177l-ben hajtották végre Mária Terézia úrbéri rendeletét. A város telkes gazdáinak az 1690. évi telepítéskor elvileg 20-20 házhelyet alakítottak ki, amelyekből a két szabados família inscriptionalis házhelyt kapott, a többi 38 telek - mint láttuk, egyenként 40 pozsonyi mérő szántó és 5 kaszás rét külső tartozékkal az úrbéreseké lett. A jogviszonyokat, szolgáltatásokat és haszonvételeket tudakoló 9 úrbéri kérdőpontra adott válaszok szerint mind a telkes jobbágyok, mind a zsellérek örökös, nem szabad menetelűnek vallották magukat. Az egész telkek után változatlanul 18 rhénes forint cenzust fizettek, megváltva ezzel a robotot és a kilencedet is. A város summapénze igy 684 rhénes forintot tett ki. Bizonyos munkákat a megújított szerződések értelmében megkövetelt a két földesúr, gróf Balassa Pál és gróf Zichy Károly. így a Zichyek az évszázados szokás szerint továbbra is hetente halat kértek a divényi várba és elvárták a sör, dézsmabor és üres hordók odaszállítását is. A forgalmas országutak és az Ipoly hídjának, gátjainak a rendszeres javítása szintén a város kötelessége volt, ennek fejében nem kellett vámot fizetni a helyi lakosoknak. Az uradalmi vendégfogadót is el kellett látniuk a kellő tűzifával. A lakosok nagy fontosságot tulajdonítottak borászatuknak, úgy vallva, hogy elegendő szőleik vannak és jó boruk terem, melyet pénzért lehet eladni és aki akar, 45. NML IV. 7. Orsz. öi. No. 3. 1728. évi országos összeírás - Losonci járás. Mikrofilmen OL X 1927 8375-8376. tek. Adatait értékeltük Pálmány B. 1988. 206-219. p. 46. OL P 1769 Balassa es. lt. 47. t. Kékkői uradalom régi urbarialis öi. é. n.
