Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Limbacher Gábor: A templombúcsú és búcsúszerű ünnepek néhány jellemző vonása

A templombúcsú időtartama, aktualitást ideje és hatása az évben Több, az ország különböző tájáról származó múlt századi híradás szerint ekkor még 79 három napos falusi búcsúkat tartottak , de még a közelmúltban is figyeltek meg két 80 napos búcsús vendégségeket. Az első fejezetbeli adomaszerü történetben a vilkei búcsúról pedig csak 5-öd napra tért haza a kalondai ember. Gömör megyei adataink azt mutatják, hogy a két világháború között a sokszor 15-20 főnyi vendégek nagy 81 része, főként a messzebbről jöttek másnap reggelig, délig maradtak. A terényi falucsoportnál a vendégek aznap estig, éjjelig maradtak, a távolabbról érkezettek általában másnap reggel indultak útra. A terényi evangélikusoknál a Bokor faluból érkezettek gyakran több családdal is rokonságban álltak, amely helyeken egymás után vendégeskedtek, s ez gyakran még a két háború között is eltartott három napig.

82 A búcsúünnep előtt hagyományosan két héttel kezdődik meg a készülődés, de van ahol már másfél-két hónappal korábban napirendre kerül az egyháznapja. Például a vállusiak (Veszprém m.) előzetes számítás szerint szeptember végére, külön a Mihály-napi búcsúra libát hizlalnak, a többit pedig csak később.

83 Túróc völgyi példa szerint igen soká emlékezetes lehetett az egyháznapja: „A lánynak tükrös mézeskalács szívet vett a legény. A mézes szívre nagyon büszke volt a leány. Hosszú ideig az ablakban tartotta, hogy neki udvarlója van, s attól kapott búcsúfia ajándékot. Később, ha a mézeskalács szíven papírdísz volt, levette és a cifraláda ajtajának belső oldalára ragasztotta. Ott őrizte meg élete végéig."

84 A korábbiak szerint a búcsún vett haló gyertyával is hasonló volt a helyzet.

85 A templombúcsúk időpontjáról Már korábban szó esett arról, hogy a falusi búcsúk időpontja általában a nyár derekától késő őszig terjed, s hogy ennek oka az a szándék, hogy a vendéglátás a lehető legkifogástalanabb legyen. E törekvés érzékeltetésére érdemes fölidézni egy székelyföldi andekdotát: „Tapolcán (...) a búcsú Szent Antal napján tartatott régen, de ez a nap aratás előtt esvén igen alkalmatlan időben történt, midőn, a nép legszegényebb, midőn áldását (gabonáját) még nem takarítá be, s azért, midőn új templomot építettek, sokat tanakodtak a felett, hogy másik védszentet válasszanak, melynek 79. Stipula J. 1876. 326. p. - A bukovinai magyar falvak 3 napos templombúcsújára ld. Bálint S.-Barna G. 1994. 297. p. 80. Paládi-Kovács Attila 1982. 150. p. 81. A Szentsimonra, Hangonyra és Serényfalvára vonatkozó adatok a miskolci HOM Néprajzi Adattárában találhatóak, a 4428/9, 4229/2, 4229/14 és 4226/28. ltsz-on. 82. Terényi adatközlők. 83. Petánovics K. 1987. 235. p. 84. Újváry Z. 1981.69. p. 87. Uo.