Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)
Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700 - 1960. II. Lepedők
A csipkét a lepedő egyik hosszanti és a két keskenyebb szélére varrták D Az 196U-as évek elején még számos olyan adatközlő visszaemlékezését jegyezhettük le, akik a 19. század utolsó évtizedeiben születtek. A tőlük kapott információkból tudjuk, hogy az általunk bemutatott lepedőtípust ugyan a legtöbb faluban ismerték, de az első világháborúig csak a gazdagabb családok otthonában terítették a felvetett ágyra. „Nagyon drága vót a csipke, meg ezt a lepedőt nem lehetett úgy kihasználni, mert csak a heverőágyra teríthették vagy a szülőasszony ágyát lehetett vele elkeríteni, a koporsóba a halott alá már nem volt jó." - emlegette 1961-ben az akkor 94 esztendős Kovács Árpádné (sz.: Jakab Rozália) vizslási adatközlőnk. 61 Hasonlóan vélekedtek a megye más falvaiban is. Ez a lepedőtípus a századforduló tájától, de inkább az első világháború után kezdett népszerű lenni a megye falvaiban. Fentebb már említettük, hogy az első világháborútól a felvetett ágy előtt tárolt háttámla nélküli pad vagy karos lóca helyére egyre több helyen két darab háttámlás széket (karos széket) tettek. Azok a családok, ahol a két ülőalkalmatosság cseréje megtörtént, szívesebben terítették az itt ismertetett cifra lepedőt a vetett ágyra, mert az az ágy alatti üres részt eltakarta. 62 A háromszeles változatuk a megye jelentős részén ismert. Megtalálható a Zagyva folyótól keletre eső falvakban, a Karancs vidékén, Őrhalomban, Nógrádmarcalban, llínyben, Romhányban, Ersekvadkerten és a hollókői viseletcsoporthoz tartozó községekben. Alig vagy egyáltalán nem volt használatos a nemesi falvakban (Magyargéc, Nógrádmegyer, Felsőtold, Cserhátszentiván), a Balassagyarmat környéki szlovákoknál (Patvarc, Csesztve, Ipolyszög), Ipolyvecén, Drégelypalánkon és a nyugat-nógrádi településeken. A felvetett ágyra, a gyermekágyas asszony ágyának eltakarására használták. Őrhalomban, Nógrádmarcalban, Csitárban ezzel a lepedővel díszítették a ravatalt is: egyet-egyet a hosszanti oldalakra, egyet pedig a lábhoz terítettek. Ez utóbbi volt a legdíszesebb, hogy a szobába belépő figyelmét felkeltse. Rövidebb és hosszabb méretben készült: az előbbit cifra lepedő, csipkés lepedő, Kazár környékén sátorlepedő, menyasszonyágyra való lepedő^ az utóbbit fölkötő lepedő, sátorlepedő, gyermekágyat elkerítő lepedő névvel jelölték. A két rövidebb és az egyik hosszanti oldalon csipkével díszített kétszeles lepedők a megye középső és nyugati falvaiban voltak gyakoriak. Az 1930-as évekig a fentebb már említett nemesi falvakban sem hiányzott. Patvarcon, Szügyben, Csesztvén, Ipolyszögön, Béren, Galgagután, a Nyugat-Nógrád déli falvaiban (Keszeg, Nézsa stb.) a legismertebb lepedőtípus volt a két világháború között. Az utóbb felsorolt településeken - visszaemlékezések szerint - a múlt század 70-80-as éveiben is ismerték, de a vetett ágy díszlepedőjeként vagy ágy szél lepedőként kevés helyen 61. A felvetett ágyat a Kazár környéki falvakban heverőágynak nevezik. 62. Amíg a székek helyett lócát tettek az ágy elé, a lepedőt úgy terítették a felvetett ágyra, hogy a hoszszanti oldalán lévő csipke az oldaldeszka alsó szélét eltakarja. 63. Nevét onnan kapta, hogy az ágyvitelt követő menyasszonyágy készítésekor ezt a lepedőt terítették fölülre.
