Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700 - 1960. II. Lepedők

A ravatalra terített kétszeles lepedőket fehér hímzéssel díszítették. A hímzés általában a két keskenyebb szélére került (9. kép). A vetett ágyra, a fölkötő lepedő kétszeles lepedőit is mindkét keskenyebb szélükön díszítették fehér, majd az első világháborútól színes hímzéssel. Ősagárdon, Sámsonházán és a Karancs falvaiban a hímzés helyére szőttes mintát tettek (10. kép). Romhány környékén csak az egyik keskenyebb szélét látták el piros fonalú hímzéssel (11. kép) A vetett ágyra és a koporsóba szánt háromszeles lepedőket mindig fehér fonállal hímezték. A minták jóval keskenyebbek és szerényebb összeállításúak (12. kép). A századforduló táján készült darabokra olykor az egyik keskenyebb széléhez, attól mintegy 20-40 cm-re csipkebetétet varrtak keresztbe (13. kép). A csipkebetétes rész a felvetett ágyban és a koporsóban a fejrészhez került. A gyermekágyat eltakaró lepedő keskenyebb széleihez közel, eltérő szélességű (10-14 cm) szedettes csillagmintával, a betétek két oldalát pedig fehér hímzéssel díszítették. A lepedő egy keskenyebb szélére varrt csipke a két hosszanti oldalra is áthajlik a Ez a lepedőfípus a megye jelentős részén ismert. Teljes hiányát a német falvakban, Nógrádmegyer, Cserhátszentiván, Kalló, Kisbágyon, Ősagárd, Diósjenő környékének településein jegyezhettük le. A Karancs falvaiban csak szórványos előfordulásáról tudunk. Adatközlőink, akik egyébként az általunk vizsgált lepedők többségének készítői voltak, úgy tudták, hogy a ravatalon fekvő halott letakarására használták. A lepedőt a koporsóba nem tették be, vagyis „az elhunyt nem vitte magával", kimosva el tették a következő alkalomra. Funkciójának megfelelően mindenütt halottas lepedő néven ismerték. A lepedők általában háromszelesek, kétszeles változatukat csupán Herencsény, Mohóra, Patvarc és Csitár községekben találtuk meg. A lepedők mindegyike csipkebetétes. A hosszanti oldalakon folytatódó csipke hossza 10-120 cm között váltakozott. Patvarc, Szügy, Ipolyszög, Mohóra községekben a halottas lepedők olyan változatát találtuk meg, amelyeken a hosszanti oldalakat végig csipkével díszítették (14. kép). Azokat a lepedőket viszont, amelyek hosszanti oldalaira 80-120 cm hosszan varrtak csipkét, a felvetett ágy díszlepedőjeként is használták. A két funkciójú lepedőket Mátraszele környékén (15. kép), Orhalom, Iliny, Herencsény, Érsekvadkert, Romhány, Buják és Szátok községekben találtuk. A lepedőket úgy terítették a vetett ágyra, hogy a fő díszítmény a fejrészhez kerüljön, az egyik hosszanti oldalon lévő csipkével pedig az oldaldeszka felső részét takarták el. A csipke nélküli lepedörészt az oldaldeszka mögé tűrték, ügyelve arra, hogy a ráncokat kézzel gondosan elsimítsák. Romhányban, Érsekvadkerten viszont e lepedőket nem hosszában, hanem keresztbe terítették a felvetett ágyra. A lepedőre hímzett mintát, feliratot, évszámot ennek megfelelően helyezték el (16. kép). A lepedők hossza 190-230 cm között váltakozott. Az e típushoz tartozó lepedőkön a fő díszítményt mindig arra a keskenyebb szélére tették, ahol a csipke a hoszszanti oldalakra átkanyarodott. A díszítmény szélessége 20-50 cm között váltakozott, de Romhány környékén az egy métert is meghaladta. A lepedőket