Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)
Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700 - 1960. II. Lepedők
téki leltárába bejegyzésre. 17 Potoncsik Julianna romhányi zsellér 1853-ban készült leltárába „3 ágyterítő és két szalma ágyterítő"-jét is feljegyezték. 18 A cifra lepedő nevét egy adatunk őrzi: Mészáros András pataki zsellér végrendeletében a „czifra lepedő"-jét leányára hagyta 1852-ben. 19 Az ünnepi lepedőket nemcsak csipkével, hanem hímzéssel, varrással is díszítették. Teknős János nőtincsi jobbágynak egy „Vászonhímes Lepedője" égett meg 1735-ben. 20 A Podrecsány melletti Szirota településen lakó jobbágynak „Selyeméi varot Két lepedő"-jét írták Össze 1816-ban. 21 Egy évvel később a Pinc községben lakó juhásztól „Egy selyem várással, Takáts szőtte kétszeles lepedőt" vittek el a tolvajok. 22 A végrendelet nélkül elhunyt romhányi zsellér házában „1 avitt lepedő veres czérnával kivarrva" is felkerült 1820-ban a hagyatékot összeírok listájára. 23 Lónich Józsefné szendehelyi lakos, 1825-ben, leányának halála után „egy kivarrott lepedőt" követelt vissza vejétől. 24 A Ragyolcon lakó Faid Ferencné negyedtelkes gazda feleségének 1854-ben „1 kivarrott lepedő házi vászonból" került a hagyatéki leltárába. 25 Kucsera János keszegi zsellértől „egy új kivarrott nagy lepedőt házi vászonból" loptak el 1864-ben. 26 A lepedő szőtteshímmel történő díszítésére az első adatok a 19. század közepéről származnak. Ballá Ignácné, őrhalmi gazda felesége „háromszeles, az egyik keskenyebb oldalán piros pamuttal szőtt csíkkal" díszített lepedőt hagyott leányára 1860ban. 27 A fiatalon elhunyt (1861) Molnár Ágnes varbói féltelkes gazda leánya hagyatékában két darab lepedőt találtak, amelyek „szélei ki varot, egy pamuttal szövött 17. Uo. 7. cs. IV/215/1855. 18. NML IV. 192. 2. cs. T/3-305/1853. Az ágytakaró a polgárság otthonaiban, a földbirtokosok kastélyaiban is ismert volt, de itt azt a lepelt értették alatta, amellyel a megvetett ágyat letakarták, hogy a szennyeződéstől megóvják. Az ágytakarónak gyakran külön rámát készítettek. A Szentiványi uradalom tolmácsi házában 1848-ban, lécekből összeállított keretre terítették az ágytakarót, melyet a megvetett ágy elé toltak. (NML IV. 199. 15. cs. S-l01. 117/1855.). Anyaga is eltért a parasztságnál használtaktól. Almássy Gedeon nagybárkányi gazdatisztjének az 1831-ben lefoglalt tárgyai között „Zöld Selembül hiba nélkül való Ágy Takaró" és „egy Nagy Kendő forma hiba nélkül való Ágy Takaró." is szerepel. (NML IV. 71. Archívum mixtum XII. 1/1831.). Az ecsegi ácspallértól egy harminc krajcárt érő „veres sikú ágyterítő"-t foglaltak le 1854-ben. (NML IV. 199. 4. cs. S-2. 822/1854.). A losonci csizmadia 1858-ban készült hagyatéki leltárába egy húsz krajcárt érő festett perkál ágyterítőt jegyeztek be. (NML IV. 196. 29. cs. 141/1168/1858.) 19. Uo. 8. cs. 326/1852. 20. NML IV. 22. Nógrád vármegye adószedőjének iratai, b. Kárösszeírások 1735. 21. NML IV. 33. Fiscalia 120/1816. 22. Uo. 124/1817. 23. PMLVO XXXIII. 11. cs. Kovács József uradalmi ügyész iratai. 24. Uo. 17. cs. Sz/12. Szmazsenka Ferdinánd uradalmi ügyész iratai. 25. NML IV. 188. 15. cs. F/30/1860. 26. NML IV. 274. 22. cs. 942/1864. 27. NML IV. 181. 3. cs. 111/24/1860.
