Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Bozena Nemcova: Egy magyar város (Gyarmat). Néprajzi leírás

tógások bírája. Ö veszi át a tógások felügyelőjétől az összes panaszt és átadja az iskolaszéknek (sedes scholastica), ahol a primariusok az ülnökök. Ezen hivatalért 50 aranyat kap, reménye van a szeniorátusságra és legátusként szabad a falvakban prédikálnia. A többi primárius a kisebb diákok felügyelője és tanítója; belőlük kerülnek ki az alsóbb osztályok tanítói, akik javadalma 400 arany. Egyesek docensek lesznek, ezért évi 30 aranyat és 3 mérő búzát kapnak. A többi osztályban rendes tanárok vannak, fizetésük 500 forint, 10 mérő rozs, 12 mérő búza és 3 akó bor. A tógások tíztizenkét évet is az intézetben töltenek, a publicik négy év tanulással befejezik és utána patvaristakéxú. (gyakornokok) valamelyik ügyvédnél vagy vármegyei hivatalnál munkába lépnek. Június közepén tartják a fő vizsgákat, erre az egész környék öszszejön. Öt napig tart. A szünet a vizsgák bejezésétől augusztus végéig tart; Szeptemberben kezdődik az iskola, de a szüret idején 12 és minden nagy ünnepkor 14 nap szünet van. A gazdagok 9 aranyat, a középosztály 6 aranyat, a szegények 3 aranyat fizetnek. A sárospataki kollégium kivételével minden gimnáziumnak és kollégiumnak volt alumnátusa, a gazdagabb polgárok néha napján lakomát rendeztek a diákság számára, amit állítólag nagy örömmel vártak. A kijelölt órában aztán elment néhány erős mendikáns és rudakon a rézüstben lévő ételt elhozták és a kollégium udvarának közepén elhelyezték az üstöt, ahol a diákok tányérral a kezükben két sorban állva vártak. A senior hatalmas merítő kanalával osztotta ki. Vacsorára üres marhahúslevest és egy darab kenyeret kaptak. Az iskolában a diákokat érdemük szerint ültették - a jók elől ültek. Ha ezzel valamelyik hátul ülő elégedetlen volt, jelentkezhetett, a tanító mindkét tanulónak kérdéseket tett fel, amire azonnal felelniük kellett. Az egyik diák a válaszokat felírta és a tanár aztán átnézte. Akinek a legtöbb hibája volt, annak engednie kellett. - Mindenütt szokás volt és sok iskolában most is az, hogy elég kemény testi büntetést kapnak, ez így volt az ottani alsóbb iskolákban is. Minden kis vétségért ferulát kaptak, ezzel fenyítettek a legtöbbször. A hibás írásért a diákok barackot kaptak. A diáknak össze kellett tennie öt ujját és az összetett ujjhegyekre kapták a ferulát, ami állítólag nagyon fájdalmas volt. Hasábfa élére, borsóra kellett térdelniük és mogyorófaveszszővel is simogatták őket. Az utóbbi években minden iskolában nagy változások történtek és dolog teljesen a múlté, így az alumnea is. Az emberek jelleme Ahogy szlovák karcsú, magas testével, világos szemével és barátságos arcával különbözik az alacsony, zömök, feketés, komor arcú magyartól, úgy különbözik jellemében is. A magyar legszívesebben állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkozik, ezen kívül szeret huszár, és ha szerencséje van úr lenni. - A szlovák tud állatot tenyészteni, jól gazdálkodik, ismeri a kézművességet, kereskedő, erdész, fuvaros, vadász és favágó, rendületlen katona és urizálni szintén tud, egyszóval a hintóba és a