Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Bozena Nemcova: Egy magyar város (Gyarmat). Néprajzi leírás

gazdag kereskedő. - A zsidóknak is van saját imaházuk. - Az utcák végén sorakoznak a gazdák kunyhói. A házak elrendezésében nincs semmiféle szimmetria, mindenki úgy építkezett, ahogy neki tetszett, nem vették figyelembe, hogy az egyik homlokzat beljebb került, mint a másik, s hogy alacsonyabb-e vagy magasabb. Igen szegényes viskókat is látni a fő utcákon. - A házakat az utóbbi években egyemeletesre építik, nagyobb és több utcai ablakkal, a régebbi polgári és urasági házak általában alacsonyak, kevés és apró utcai ablakuk van. Mindegyiken ősrégi ablaktábla vagy zsalu, amelyek szárnyait nyáron egész nap zárva tartják és csak este nyitják ki. Sok utcai ablakon rács is látható. A szobák nagyok, a bútorzat sok és néhol igen díszes, az öregebb házakban jobbára tölgyből készülteket lehet látni, szép berakásuk a régi divatot követi. - A szobából, ahol étkeznek és nappal tartózkodnak, nem hiányozhat a tűzhely sem, amit általában egybeépítettek a nagy fali kályhával. A tűzhely lángja nélkül télen a szobában sem lenne vidám az élet. Minden urasági épülethez az udvar felőli oldalon, ahol az uraság lakásába bejárnak, oszlopos tornác tartozik, erről lehet megismerni, hogy urasági ház. Az udvaron kamrák vannak az udvari cselédség, lóistálló, ólak, fészer stb. részére. Az ilyen udvar rendszerint teljesen körül van kerítve, mellette a zöldséges és virágoskert. A régebbi időkben az urak sokat áldoztak a kertre, még kertészt is tartottak. Manapság többnyire a ház asszonya törődik a kerttel. Néhány urasági ház és udvarház téglából és kőből épült, de a házak zöme puha téglából (vályogból) készült. A parasztházak és a kisebb viskók alap nélkül, alacsony aljzaton állnak. A tető vagy zsindelyes, vagy zsúpfedél, a paraszti épületek kéménye zömmel fa. - Sok gazda, ha új kunyhót akar építeni magának, akkor vagy a cselédekkel csináltatja meg, vagy a cigányoktól megveszi a vályogot és maga építi fel, még ha nem is kőműves. Az ablakok általában kicsinyek, egy vagy két, olykor négy apró üvegtábla van a farámába betéve. Ezeket az ablakokat nem lehet kinyitni. A kunyhó építésénél rámástul mindjárt beillesztik a falba, az ajtókat általában a vásárokon készen veszik meg, és így a kunyhó hamar elkészül. Belül van a pitvar (előszoba) a tűzhellyel, a falakon egyszerűbb (agyag) edények lógnak. A pitvarból az egyik oldalon a szoba nyílik, a másikon a fából ácsolt kamra, hol a gazdasszony ruhákat, élelmet és más dolgokat tart. A szobában egy nagy, agyagból döngölt kemence található, mely a szoba egyharmadát elfoglalja. Aki rendesen megépíti, az előbb fa abroncsokból alakítja ki a kemence alakját, melynek szélessége általában megegyezik a magasságával, süvegszerü teteje pedig felül lapos; ezt az abroncs vázat egy alacsony alapra helyezik, majd pelyvával kevert agyaggal betapasztják, minden egyes abroncsot olyan vastagon, ahogy kell. Mikor már a faváz jól körbe van rakva agyaggal és a teteje is le van zárva, lesimítják, még egyszer bekenik agyaggal, letisztítják és tüzet raknak belé, melynek 2-3 napig égnie kell, míg az agyag kiszárad és megkeményedik. - A kiégetés után a kemencét belülről kikenik, kívülről kimeszelik. A tüzelés kívülről történik. E kemencében sütik a kenyeret és télen fűtenek vele. Sokáig tartja a meleget. - A kemencén kívül a szobában van még az ágy, rajta tarka párnák gúlába felrakva, egy vagy két festett láda, polc, asztal és néhány szék,