Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Köznemesek a szécsényi Forgách-uradalomban (1542–1848)

IV. 2. A Baghy család

Talán a Baghy család gyökerei nyúlnak a legmélyebben Szécsény múltjába, egészen a XVI. századig nyomon követhető a család története. Már 1551-ben feltűnik a közeli Szakái (ma Nógrádszakál) községben egy e nevet viselő szőlőbirtokos. Mivel a következő fél évszázadban a környező falvakból sokan beköltöztek a biztonságosabb szécsényi végvár falai alá, könnyen elképzelhető, hogy innen került a külvárosba az a Baghy Urbán, akinek 1596-ban fél telke volt és a többi jobbágyhoz hasonlóan szolgált.91

Nagy Iván és az ő nyomán a teljes genealógiai irodalom szerint Baghy Balázs, felesége, Kapitán Margit, és gyermekeik, András, Anna és Dorottya, illetve Balázs testvérei, János és István 1622. június 15-én nyerték el II. Ferdi- nánd király címeres nemeslevelét, amelyet még abban az évben, augusztus 23-án kihirdettek Nógrád vármegye közönsége előtt.92

Az 1720-as években Nógrád vármegye közgyűlése szerint az 1622-ben említett Baghy István „udvari és jó helyes katona ember" volt, mígnem „Füleken az Isten nyila megölte". Két fia volt, Balázs, illetve János, utóbbi (szintén „udvari és jó helyes katona ember") neje lett volna Kapitán Margit.

Az 1694. és 1698. évi vármegyei dikális összeírások szerint Szécsényben élt Baghy Balázs nemes, aki tizenkilenc ökröt, sertést és nagyobb szántókat birtokolt. Ugyanebben az időben (1692 és 1703 között) Kékkőn is élt egy Baghy Balázs nevű armalista, br. Balassa Ádám hűségesküt tett katonája. 1692- ben a Szécsényi járásban lakott Baghy János is.

1705-ben a szécsényi járásbeli „Bagi" Balázst végrehajtással kényszerítették nemesi felkelésre, majd maga helyett Szendi Györgyöt állította katonának. 1709-ben a Szécsényi járás birtoktalan armalista nemesei között fizetett adót vagyona arányában II. Rákóczi Ferenc seregei fenntartására Baghy Balázs (5 Ft) és Baghy István (2 Ft) - tehát a szegényebbek közé tartoztak. 1723-ban ismét az armalisták között adózott vagyona - két ökör, négy sertés és huszonegy kila búzavetés - után idős Baghy István, illetve Baghy Gábor, akinek jószágát két ökör, két tehén, négy sertés, harminc kila búza és tizenkét kila zabjövedelem képezte. Vagyonuk szerint nagyjából egy szinten voltak a mezőváros huszonegy parasztgazdájával. (Rajtuk kívül még nyolc armalista és negyvenegy libertinus családfőt írtak össze.)93

91 OL E 159 - Dézsmajegyzékek, Nógrád megye, bordézsma, 1551.; OL E 156 U et C Fasc. 11. N° 50., Lossonczi-féle jószágok összeírása, 1596. A Bagi családnév a XVII-XIX. században is gyakori volt Szakáiban, de a nevet viselők mind jobbágyrendűek maradtak.

92 NAGY Iván 1857-1865, I., 11., 90.; ANDRÁSSY Gyula 1913, 25.; KEMPELEN Béla 1931-1932,1., 208. egyöntetűen ezt írják a Baghy család nemességéről.

93 NML IV. 7. b) 8., dikális összeírások, 13. sz. (1694), 22. sz. (1698), 39. sz. (1709) és 115. sz. (1723). SZIRÁCSIK 2004,47., 60.

278