Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Hol épült fel Sztrahora vára? – A Kacsics nemzetség Illés-ága XIII. századi várépítései és XIV. század eleji történetük néhány kérdéséről

méter magas. Ennek tetején a térképek romot jelölnek, a turistakönyvek pe­dig leírják, hogy Nógrádsipektől a Dobogó-tetőn át Hollókő felé vándorolva, Sipeket elhagyva a Csókahegyet, majd a Pusztavár-hegyet érintjük, amely ma­gas andezithegy.67 Ha régészek, történészek eladdig alig jártak a hegyen, a környező falvak népe - bár neve feledésbe merült - megőrizte a hajdani vár emlékét, és kü­lönböző, a történeti valóságtól persze távol álló, kedves mondákat mesél ró­la. Antal Károly (1922-1989), a környék tájainak és néprajzának kiváló isme­rője örökített meg közülük néhányat.68 Legtöbbjük a török időkre teszi a vár építését, azt mesélve, hogy a hollókői törökök akartak várat építeni a Pusz- tavár-tetőn, de nem sikerült nekik, mert amit nappal megraktak (egyesek szerint foglyaikat dolgoztatva), azt a hollók éjszaka áthordták a szemben lé­vő hegyre, és abból épült Hollókő vára. Rege szól arról is, hogy a törökök függőhíddal akarták összekötni Pusztavárat és Hollókőt, de amit nappal építettek, éjjel széthányatott. Régi említését egy helyen találni Pusztavárnak. Mint Antal Károly feltár­ta, a Pesty Frigyes szervezésében 1864-ben végzett országos helynévgyűjtés kérdőíveire Sipek jegyzője többek között elmondta: „Legnevezetesebb a helység határának erdejében található várrom, mely a lakosok által Puszta­vár (azaz elpusztult vár) névvel hívatik. Eredete, romlása lehet egyidejű a közeli hollókői várral: de lehet, hogy régibb, mert nevét is elfeledte az utó­kor: a történészek vagy régiségbúvárok pedig még megoldandó feladata er­ről irataikban megemlékezni; mert addig ámbár jeles művek írattak Ma­gyarország régi várairól, erről megemlékezést sehol sem találunk.. ,"69 Ha már oly sok félreértés kísérte sokáig Sztrahora várának lokalizálását, fel­tétlenül meg akartuk nézni a helyszínt is. Mivel pontatlan térképeinkkel, a hiá­nyos turistajelzések miatt egyedül nem találtuk meg, Antal Károlyhoz fordul­tunk. Még ő sem járt e várromnál, de talált egy idős hollókői juhászembert, aki megmutatta neki a maradványokat. Híradására néhány nappal később, 1983 októberében A. Varga László levéltár-igazgató autójával néhányan a Pusztavár­hegyhez siettünk. Megmásztuk a meredek, erdővel borított hegyet, és a csúcs­hoz közeledve mind több kő jelezte, hogy itt valaha épület állt. Az andezitkúp teteje kb. 50 x 15 méter területű, körülkerítve egyértelműen rakott, habarcsos kőfalakkal, amelyeket az évszázadok során szinte teljesen betemetett az avar és fű, csak itt-ott láthatók a kövek. Napjainkban is izgatják a romok a környező falvak kalandvágyó, kincskereső legényeinek a fantáziáját, mert friss turkálások nyomait láttuk. Az öntevékeny kutatók vastag karókkal próbáltak megemelni egy sokmázsás terméskövet, mert alatta vélték meglelni a kincseket rejtő korsót 67 SZATHMÁRI Tamás 1982, 46. és 160. 68 ANTAL Károly 1983, 77-78. 69 PESTY Frigyes, Sipek kérdőpontjai. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom