Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez (1333–1765)
Sámuel által kitatarozott három szobán és palotán kívül épült időközben egy új „ebédlő palota", vele szemben egy kis szobácska, egy iroda (Cancellaria), továbbá a szolgálatában álló apród, Balassa úrfi és a hűséges komornyik, Balogh Mihály szállása is be lett rendezve. Az udvarnép - sáfár, szakácsok, cselédek - külön házakban laktak, és a kerek bástya élelmiszerek kamrájaként szolgált. (Majcher Tamás legújabb, 2005. évi ásatása feltárta, hogy a kastély északi melléképületei azonosak a konyhával, a szakácsok szobájával, a „kerek bástya" azonban nem azonos a volt Vámkapu és vámház mellett ma is álló északkeleti körbástyával, hanem az épület közelében állt.) V. A gr. Forgách család építkezései (1728-1765) Gr. Forgách János Ádám és felesége, gr. Cziráky Margit 1724 végén jutottak a szécsényi uradalom tényleges birtokába, és hamarosan be is költöztek a kastélyba. A házasság bővelkedett a gyermekáldásban, hét élő fiú és leányutód maradt a gróf halála után, de még több magzat született. A szécsényi római katolikus egyház anyakönyve szerint Szécsény ferences templomában keresztelték meg - Erdődy Gábor egri püspök és Barkó- czy Erzsébet, illetve br. Balassa Gáborné gr. Perényi Mária keresztszülők jelenlétében - a grófi házaspár három gyermekét: 1726. december 18-án Katalint, 1727. november 19-én Mária Erzsébetet, 1731. október 8-án pedig Mária Franciskát. Közben 1729. május 3-án gróf Forgách János Adám és felesége tartották keresztvíz alá Szécsény egyik tekintélyes nemesi családja, Ficsor József és Szmrecsányi Krisztina fiát, Józsefet.40 Ez is bizonyítja tehát, hogy a Nógrád vármegye főispáni tisztségét 1714- től 1735-ig betöltő gróf Forgách János Ádám 1725-től haláláig szécsényi kastélyában lakott. Bizonyára több építkezést is végeztetett a palotán, ezért írta a megye első, ekkor már idős monográfusa, Mocsáry Antal 1826-ban, hogy „Néhai G. Forgách János Ádám' Méltóságot illető két emeletű residentioná- lis épülete most is az egész mező-várost ékesíti, ezen kastélyt most élő G. Forgách József hasznos és szükséges épületekkel nagyobbította, szép angoly kerttel ... bámulásig felékesítette".41 Mocsáry tehát, közvetve, azt állította, hogy a szécsényi kastély János Ádám gróf idejében, vagyis 1725 és 1735 között épült ki, gróf Forgách József (1763-1832), az unoka már csak bővítette az épületet. Ki végezhette az építkezéseket? A Forgách család levéltárában erre nincsen adat. Az 1730-1740-es években Szécsényben élt a Strevitzer kőműves és kőfaragó család, György, József és János. König Kelemen szerint ők építették 1734-től a ferences kolostor nyugati szárnyát, 1742-től a rendház élés40 OL Filmtár, a szécsényi r. kát. plébánia anyakönyvei. (A 393. d.) 41 MOCSÁRY Antal 1826,1., 218-219. 87
