Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)
Adatok a szécsényi Forgách-kastély történetéhez (1333–1765)
részen maga commoditására teczése szerént épületet is szabad lészen eő kegyelmének és praescriptussainak tenni..."46 Tehát a kastélyépületet és a várfalakon belüli „várost" a kastély közepétől a négyszögletű bástyáig húzódó észak-déli irányú vonal mentén, amelyet mint a város középtengelyét számították, két részre osztották. A nyugati felét gr. Forgách Ignác, a keletit pedig az özvegy grófné kapta meg. Gr. Czirá- ky Margit haláláig Szécsényben élt, 1751. november 16-án temették el a ferences templomban általa még 1736-ban építtetett családi kriptában. A kastély másik felét ténylegesen gr. Forgách Ferenc (1697-1750) tábornok, 1736 és 1750 között Nógrád vármegye főispánja lakta, de testvére, József (*1699) is birtokosa volt az uradalomnak, aki 1737. június 20-án úrbéri szerződést kötött a mezőváros lakosaival.47 Niedermann Imre szerint Ferenc gróf nagy költséggel sokat építkezett, de ezek mibenlétéről és forrásáról sajnos nem szólt.48 A két kastélyúr halála után - egy 1752-ből fennmaradt uradalmi számadás szerint - a birtok egyik fele János Ádám (1690-1735) két felnőtt fia, Zsigmond (1728-1769) és János (1724-1774) tulajdonába került, a másik felét továbbra is Ignác uralta. 1753-ban hármójuk között új, sorshúzásos osztozkodás történt. Ignác a gácsi és szécsényi uradalmak egyik felét kapta, de gyermektelen lévén, e birtokait unokaöccsére, Miklósra (1731-1795) hagyta. Jánosnak a gácsi domínium másik fele és a somoskői jószág egy része jutott, ő Gácsban is élt. Zsigmond osztályrésze lett a szécsényi uradalom és a somoskői jószág másik fele. Miklós rátáját - fiatal ember lévén - eleinte édesapja, József (1699-175?) birtokolta és igazgatta, ám egészsége megromlása miatt Nagyszombatban telepedett le, és távolesővé vált szécsényi birtokrészét 1755-től évi 6 000 Rft árenda fejében bérbe adta volt tiszttartójának, nemes Ficsor Józsefnek.49 A fiatal Miklós gróf - arra hivatkozva, hogy a haszonbérlő súlyos adókkal és szokatlan szolgáltatásokkal sanyargatja a jobbágyságot - 1758 végén perrel visszavette a jószágot és saját maga kezelte azt, jóllehet sosem lakott Szécsényben. Gr. Forgách Zsigmond viszont, miután 1761-ben feleségül vette gróf Nádas- dy Erzsébetet, apja és anyja rezidenciájában, a szécsényi kastélyban élt tovább. A mezőváros római katolikus anyakönyve tanúsága szerint itt születtek gyermekeik is.50 1763. március 16-án az elsőszülött fiút, József Vince Zsigmond An4* OL P 287 Fase. C N° 26. (1737). 47 PÁLMÁNY Béla 1978, 60. 48 NIEDERMANN Imre 1942, 31. Gr. Forgách Ferencet 1736 januárjában a szécsényi vár nagyobbik palotájában (ad maius Palatium arcis Szécsény) iktatta be a vármegye közgyűlése főispáni hivatalába, és ő ott új, drága gazdasági épületeket is építtetett. 49 OL E 205 - Acta cameralia 78. t. Balás István alispán pere Ficsor József és felesége ellen, 1758. 50 OL Filmtár, a szécsényi r. kát. plébánia anyakönyvei. (A 393. d.) 89
